Hogyan tud esni sokáig az eső?

Gondolom, mert ha nem melegszik fel a levegő, akkor továbbra is fel tud fogni párát...

"kábé egyszerre lesz eshető állapotban a felhő, és a tetejétől az aljáig, amíg leér, kábé annyi ideig tudna esni"

Az sem mindegy, hogy milyen gyorsan ürül ki, ez összefügg a széllel, cseppmérettel, az utánpótlással...

"Tudtommal ha a hőmérséklet egy adott pont alá csökken, akkor állnak össze vízcseppekké és esnek le az esőcseppek."

Itt a tévedés. Ha a hőmérséklet egy adott pont (a harmatpont) alá csökken, akkor KEZDŐDIK a levegőben levő gáznemű vízgőz kicsapódása vízcseppekké, de nem csapódik ki az összes, hisz alacsonyabb hőmérsékleten is képes valamennyi vízgőzt tárolni.

Nézzünk egy példát.

15 °C-on légköbméterenként kb. 15 g vízgőzt tud magában tartani a levegő. 14 °C-on már csak 14 g-ot (egyébként a dolog nem folytatódik lineárisan, 0 °C-on is képes kb. 6 g-ot)

Tegyük fel, pont 15 °C a harmatpont (azaz légköbméterenként 15 g vízgőz van a levegőben).

Ha ekkor lehűl a levegő 14 °C-ra, kicsapódik köbméterenként 15 - 14 = 1 g vízgőz vízcsepp formájában.

Ha 1 négyzetméter terület felett 1000 méter magas légoszlopban végbemegy ez a kicsapódás, akkor az 1000 köbméter levegő, azaz belőle 1000 g víz, ez arra az 1 négyzetméter területre lehullva 1 mm csapadékot fog eredményezni.

Ha ez a levegő tovább hűl mondjuk 13 °C-ra, akkor újabb kb. 1 mm csapadék fog hullani.

Persze a példa kedvéért lesarkítottam, hisz olyan nincs, hogy 1000 méter magasságig pont ugyanakkora hőmérséklet legyen. Illetve az se olyan gyakori, hogy nincs semmilyen légáramlás (sem szél, sem feláramlás), mégis képződik csapadék (ilyesmi leginkább éjszakai lehűlések idején van, amikor is a felszín közelében kezd hűlni a levegő, a hideg levegő pedig sűrűbb mint a meleg, szóval marad is a felszín közelében, nem indul be feláramlás - ellenben ha a harmatpont alá hűl, akkor beindul a ködképződés, és ha erősebb, akkor vele együtt ködszitálás jelentkezik).

De a lényeg látszik: folyamatos hűléssel folyamatos (lassú) ütemben csapadék képződik, pedig semmilyen utánpótlása nem érkezett a nedves levegőnek.

És vegyük hozzá, hogy már egy gyengébb szél is komoly utánpótlást biztosíthat. És vegyük hozzá, hogy attól, mert a felszínen épp nemigen fúj a szél, a magasban gyakran akkor is fúj.

Ez amit leírtál ilyen nyári helyi záporok-zivatarokra igaz. Ahol valóban a helyi párás levegő emelkedik meg és lehűlve kiesik belőle a víz. De az ilyen helyi keletkezésű záporok sokszor csak percekig, vagy legfeljebb nagyságrendileg fél óráig tartanak. Soha nem napokig.

Amikor napokig esik az eső, az általában nem helyi keletkezés, hanem frontfelhőzethez kapcsolódik. És lehet, hogy a földfelszínen nincs szél, de a magasban van légáramlás és folyamatosan sodródik feléd a magasban a párás levegő, amiből folyamatosan tud esni.