Honnan tudják, hogy az 1 millió km-re elszáguldó üstökös 173 m?

" Ha felnézel és látsz egy mozgó pontot az lehet egy több millió fényévre levő csillag és egy 20m-re levő muslinca is. Honnan tudod, hogy 1 millió km-re van?"

Hát lehet, hogy te nem tudod ezt megállapítani. Nekem azért már párszor sikerült...

"Optikai távcsővel sem lehet megállapítani két helyeről. Túl messze van 1 mkm"

De, simán meg lehet állapítani két eltérő helyen levő távcsővel az objektum távolságát, ha 1 millió kilométerre van. (Feltéve, hogy a nehezen értelmezhető szöveged ezt akarja jelenteni...) Nyilván praktikus, ha nem túl közel van a két távcső, de pár 10 km távolság már elég kell, hogy legyen.

De:

1. Jellemzően nem is ilyen háromszögeléses módszerrel szokták megállapítani a távolságot, hanem a pálya kiszámításával. Ahogy nem kevesen leírták már itt is...

2. Felhívnám a figyelmedet, hogy a 3. válaszban (amivel a magad, hogy is mondjam, nem túl ügyes módján kötekedni próbáltál) szó nincs optikai megfigyelésről. Radar mérésről van szó. Arról ebben a reakciódban pont nem sikerült egyetlen szót sem írnod...

#12

"Akkor jól értem, hogy azzal a radarral tapogatták le a meteort ami elnyelődik, visszaverődik a légkörből? nem világos"

Nem. Kisugároznak egy megfelelő antennával (rádioteleszkóppal) rádiójeleket. Ezek az aszteroida felszínéről verődnek vissza. Majd a Földön levő rádióteleszkópokkal érzékelik a jeleket. A kibocsájtás és a visszaérkezés között eltelt időből a fénysebesség alapján kiszámítható az aszteroida távolsága. Valamint ha elég jó a felbontás, kép is készíthető róla (ahogy a mellékelt ábra mutatja). A látszólagos méret és a távolság alapján kiszámítható a tényleges méret.

A légkör optimális esetben semmit nem csinál a jelekkel. Mindenesetre semmiképp nem veri vissza őket, különben nem látnánk semmit az aszteroidából.

Ha belegondolunk, akkor ugye Keplernek úgy sikerült meghatároznia a bolygók pályáit, hogy még azt se tudta biztosan, milyen görbéket keressen. Márpedig abból az is kijött, hogy az egyes bolygók az adott időpillanatban hányszor messzebb vannak a Földtől, mint a Föld a Naptól, és ehhez még rendes távcsöve sem volt. Hogy ezt hogyan csinálta, arról a Welch Labs csatornán van egy jó videósorozat:

https://www.youtube.com/watch?v=MprJN5teQxc youtu.be/MprJN5teQxc

https://www.youtube.com/watch?v=Phscjl0u6TI youtu.be/Phscjl0u6TI

Ehhez az kellett, hogy sok évre visszamenőleg voltak neki feljegyzései, hogy éppen hol látszódtak az egyes bolygók az égbolton. Viszont ha már tudjuk, hogy egy adott égitest csak ellipszispályán, és azon is csak meghatározott módon keringhet, akkor sokkal rövidebb ideig is elég megfigyelni, hogy kitaláljuk, hogy pontosan melyik ellipszispályán és hol jár, és abból a távolsága is megvan (legalábbis, hogy az hányszorosa a Föld–Nap távolságnak).

Hogy ez kilométerben mennyi, már egy nehezebb téma, és vagy száz évvel később derült ki. A kilométer eredetileg a Föld kerületéhez képest volt meghatározva, és hogy a kérdéses Föld–Nap távolságot ehhez képest meghatározzák, ahhoz pont egy ilyen háromszögelős trükköt alkalmaztak, hogy a Föld két különböző pontjáról figyelték a Vénuszt pont abban a pillanatban, ahogy beér a napkorong elé, és abban a pillanatban, ahogy elmegy előle. A Föld két pontjának a helyét tudták, és utána geometriáztak.

Kicsit részletesebben itt: [link] youtu.be/HDSM-CtYzxY

vagy ha olvasni jobban szeretsz: [link] phy6.org/stargaze/Svenus1.htm

A méret meghatározásához a legalapabb módszer pedig valószínűleg az, hogy megmérjük, milyen fényes (ha tudjuk a helyzetét, azaz a távolságát a Naptól és a Földtől), akkor már csak az kell, hogy milyen a fényvisszaverő képessége, arra pedig a spektrumából lehet következtetni, de nyilván lesz egy jelentős hiba, és minél messzebb van, annál rosszabb a helyzet.

Az 1 millió km még optikai műszerekkel a Földről is egészen jól mérhető.

Kell hozzá két pontos megfigyelő, aki egymástól jó távol van a Földön. A Föld sugara 6300km. Ha a két megfigyelő kb. 6000km-re van egymástól (ez a Föld felszínen valamivel több lesz). Akkor fel tudunk rajzolni egy olyan egyenlőszárú háromszöget aminek az alapja 6000km, és a szárai 1 millió km-esek. Ennek kell a belső szögeit kiszámoljuk. Ezek közül is az alappal szemben fekvő csúcsnál lévő alfa szögre vagyunk kíváncsiak.

Ha megfelezzük az ábrát akkor egy olyan derékszögű háromszöget kapunk amiben az egyik befogó 3000km, az átfogó 1 millió km, és keressük 3000km-es befogóval szemközti szöget (ez lesz az alfa/2).

Felírjuk amit tudunk sin(alfa/2)=3000/1millió majd tudjuk, hogy kis szögek esetén ha a szöget radiánban mérjük akkor igaz lesz, hogy sin(alfa)=alfa (bőséggel a pontossági határon belül vagyunk) akkor abból az jön ki, hogy

alfa=0,006 (radián) ezt átváltjuk fokba: 0,006*180/pi=0,34 fok ez már egy akár amatőr műszerrel is jól mérhető szög. Sokan megmérik akkor ebből egészen pontosan megvan a távolsága. Majd ezt különböző időpontokban elvégzik, és ebből kijön az elméleti pálya, amit tudunk, hogy elipszis és visszakorrigáljuk az egészet.

De ha csak 3000km-re vannak egymástól akkor is ki tudják mérni. És ezt használták radar előtti időkben és nagyon pontos méréseket lehetett így végezni. Nyilván ha a radar hatótávján belül van egyszerűbb és pontosabb megradarozni az objektumot, meg majd a sok mérést egymás mellé kell tenni és egészen pontos pálya adat lesz.