Mi tartja össze a kovalens kötést?

Magnának a kérdésnek nem sok értelme van.

A kovalens kötés tartja össze az atomokat, ezért nem "szakadnak el" egymástól.

Az atomok ha kovalens kötés van közöttük, molekulát alkotnak. A kovalens kötés lényege, hogy 2 elektron oszlik meg az egyes atomok között, így mindkettő részévé válik.

Nézzünk példákat:

HF

A H-nak egyetlen elektronja van, és akkor lesz stabil az elektronszerkezete, ha a külső héján 0 vagy 2 elektron található. A fluornak egy elektron szükséges ahhoz, hogy nemesgázszerkezetű legyen (7 elektronja van a külső héjon, és 8 szükséges). Tehát összedugják a "fejüket" és elkezdenek gondolkodni, miként lehet mindkettőjüknek jó. Arra jutnak, hogy mindketten feláldoznak 1-1 elektront a saját készletükből, így kialakul a következő állapot:

A fluoratom elszívja a hidrogén elektronját, így 8 elektronja lesz a külső héján, tehát neki jó. Viszont a hidrogén is képes használni 2 elektront (1 ami neki volt, és 1 amit ad a flour), így már neki is jó.

Ha nagyon leegyszerűsítjük általános iskolai szintre, akkor gondold el úgy, mintha két gömböt összekötnél egy madzaggal. A madzag jelképezi a kovalens kötést (rajta 2 elektronnal, amiből egyet-egyet a megfelelő atom ad), a golyók pedig az atomokat.

Én azt hiszem értem a kérdező problámáját, és megpróbálok válaszolni.

Szóval az a baj, hogy a középiskolában az elektronokat úgy tanítják, mintha ici-pici golyók volnának, amik az atommag körül röpködnek, mintha kis bolygók meg holdak lennének. Ebben a szemléletben egy kovalens kötés olyan, mintha két nagy bolygó közt (ami a két atommag) röpködne két kicsi holdacska (a két elektron, ami a kötést alkotja), és ennek csakugyan nincs semmi értelme.

Csakhogy az elektron a valóságban nagyon furcsán viselkedik, nem golyóként röpköd, hanem a szétterül, mint valami köd, és az így elfoglalt terültnek lesz összesen egy negatív töltése. Vagyis az az egy elektron valójában egy nagy, negatív töltésű köd, vagyis a kötésnek mindjárt kétszeres negatív töltése van, mivel két elektron alkotja.

Viszont ha az elektron negatív köd, akkor a mi van az atommaggal? Hát az meg ugye kicsit pozitív lesz, mivel az egyik elektronját beadta a közösbe. Ha ő kiszakadna a kötésből, akkor ott kéne hagynia az elektronját, ehhez le kéne győznie ezt az egy töltsényi vonzást.

Az egész egy kicsit olyan, mintha lenne egy légnemű mágnesed, amit bele tudnál fújni egy lufiba, és akkor a lufi mágneses lenne, tapadnának rá a vasak. Persze légnemű mágnes nincs, és igazából az elektron még ennél is bonyolultabb, de a legjobb, ha a szemed előtt egy negatív töltésű, henger alakú köd jelenik meg (ez a kötés), aminek a két végén ott fityeg a pozitív töltésű atommag, és nem tud leesni.

Hát annál azért bonyolultabb. :)

A 18:54-es nagyon jól leírta amúgy a lényeget.