Ez őrült elméletnek hangozhat, szerinted lehet hogy igaz, vagy csak hülye vagyok?

" egyetlen kimenetele van a világnak,"

Biztos? Hátha kettő van? Vagy több?

"csak senki nem ismeri istent kivéve"

Melyik Istent? Ő honnan ismeri?

" hiszen valakinek meg is kellett alkotnia a világot."

Magától miért nem lehet a világ áruld el. Miért pont az Isten teremti meg a világot és miért nem a világ Istent?

A tudományon miért hozol elő istent? Mi értelme van?

A részecskék mozgása nem teljesen számítható ki, szóval egyelőre nem sok alapja van a feltevésednek.

Ma két nagy elmélet van, ami leírja a világ működését (fizikai értelemben):

- Einstein relativitáselmélete, ami gyakorlatilag tökéletesen modellezi a nagy (makro) dolgok működését (bolygómozgások, galaxisok mozgásai, térgörbület, stb).

- Kvantummechanika, ami meg nagyon jól modellezi az apró (mikro) dolgok működését (atomom, részecskék, szubatomi részecskék, stb).

Hiába elképesztően sikeres és pontos mindkettő a maga birodalmában, a probléma ott van, hogy a kettő összeegyeztethetetlen.

A relativitáselmélet azt mondja, hogy minden determinált (ahogy Te, kérdező, is felvázoltad a víziódban). A kvantummechanika meg azt, hogy semmi sem az.

Most akkor kinek van igaza?

Azt tudjuk biztosra, hogy mindkét elmélet hiányos. Módosítandó/pontosítandó, és egy kalap alá kell majd hozni őket. Ez jelenleg még nincs meg.

Tekintve, hogy minden köteles a fizika törvényeinek engedelmeskedni, benne van a pakliban, hogy bár minden determinált, de semmi sem determinálható (tökéletes pontossággal).

Más szavakkal: előre "meg van írva", hogy mi lesz, de nem tudod kiszámolni, mivel ahhoz minden részecske állapotát ismerned kellene, viszont ha megméred a részecske állapotát, a méréssel annyira megbolygatod a rendszert, hogy torzul az esemény kimenetele. Arról meg már nem is beszélve, hogy egy részecske minden tulajdonságát NEM tudod egyszerre tökéletes pontossággal megmérni (lásd Heisenberg-félre határozatlansági reláció).

Hozzáteszem, amit itt a legutóbbi bekezdésben írtam, csak egy elmélet, és nem biztos, hogy igaz. Vitatott terület, 'frontier science'.

Az "elmélet" nem őrült, hanem megalapozatlan, a fantázia szülötte, a valósághoz nincs köze.

Kezdjük az elejéén. A természet nem ismeri a véletlen fogalmát, sem mást. Ezeket a fogalmakat az ember alkotta, mégpedig azért, hogy megértse a természet működését. A véletlen jelentése annyiféle, ahány ember gondol rá és értelmezi. Ettől függetlenül, érdemes megkülönböztetni azt, hogy a természet véletlenszerűen működik attól, hogy az ember nem képes azt a működést meghatározni. E második dolog miatt értelmetlen arról vitázni, a természet véletlenszerű vagy okági. Ugyanis ez elvileg ellenőrizhetetlen. Véges agy véges dolgot képes befogadni. És mindegy, hogy a természet végtelen vagy "nagyon nagy", ugyanis egyik befogadására sincs esély. Szimpla hasonlattal 5 literes edénybe nem lehet hat liter folyadékot tölteni.

A való világ eddig megismert (és elmélettel alátámasztott) folyamatai mind okságiak. És ez a megismerés elég régóta tart, eléggé sokféle, de eddig e téren soha nem alakult ki ellentmondás, tehát nincs okunk feltételezni, hogy másképpen van.

Ugyanakkor egy folyamat leírásához meghatározott adatokra van szükségünk. Például egy sokkal egyszerűbb dolog, az időjárás is véletlenszerűnek tűnhet, pedig nem az. Csak éppen a pontos meghatározásához annyiféle mérésre és ennek adatára volna szükség, aminek elvégzése lehetetlen, ugyanis közben változik a feltétel. Ha egy T időpontbeli kiindulópontról számolnánk, kellene még egy adat, amit T-ben nem tudtunk kimérni, csak mondjuk T+x időben. Ami már máseredményt ad, mint a T-beli adatból számolható. Összesen ennyit jelent a "kiszámíthatatlanság". vagyis nekünk embereknek ez a jelenség véletlen, a valóságban ne maz, oka van, csak mi nem leszünk képesek ezt meghatározni akkor, amikor hat.

A pszichológiát, részecskéket és egyebeket nem érdemes ide keverni, mert csak bonyodalmat okoznak, a tisztánlátást elvileg sem segítik. Az időt is hagyjuk, az nem áll meg, ilyen fantazmagóriák sehová nem vezetnek.

"mind okságiak"

Nem, mert léteznek igazi véletlenek is, például a kvantumjelenségek.