Miért alakíthatott ki az evolúció egy olyan öntudatot az emberben amely képes felismerni mennyire kegyetlen igazságtalan hely a Föld és azt, hogy ez ellen semmit nem tud tenni az egyén, teljesen alá van rendelve mindennek?

* az tűnik el ami evolúció (túlélési) szempontból hátrányt jelent. A haszontalannak vélt dolgok nem feltétlen, ha e miatt nem vagy kiszolgáltatottabb.

Sőt, olykor még a “hátrány” is megmarad jellegzetességként:pl.: páva farktolla. Ugye ez nem jelentett akkor hátrányt, hogy ki halt volna, így csodálhatjuk.

"páva farktolla"

Ennek előnye is van!

Ami ráadásul nagyobb, mint a hátrány, ezért maradhatott fenn.

Az intelligencia NAGYON drága dolog. Viszont akkora előnye van, hogy cserébe még egy gyenge fizikum is fennmaradhat, így is el tud terjedni.

#9 "Ehhez viszont azt is tudnunk kellene, hogy egész pontosan mely agyban végbemenő kémiai reakciók generálják az öntudatot."

Nem értem. Régen azt se tudtuk, hogy egyes élőlényeknek mitől van lába, sőt, azt se tudtuk, hogyan működik belül. Sőt! Eleinte semmit se tudtunk az élőlények alapvető működéséről.

Sőt! Halvány lila dunsztunk nem volt arról se, hogy a #8-ban szereplő kristályok/jelenségek miért vannak, hogyan alakulnak ki, és hogy egyáltalán azt csinálja valaki, vagy magától jön létre?... stb.

Nem értem, hogy mire utalsz, vagy mit akarsz ezzel mondani. Ha nem tudjuk hogyan van öntudat, akkor...??? Akkor mi van?

Ugye nem hiszed, hogy a biológiai agyban a szimpla tudat (ön- nélkül) működéséről tudnánk bármi igazán komolyabbat felvázolni, sőt, akár az egyszerű ösztönök működését se tudnánk előállítani agysejtek tudatos összeszerelésével. Ezekről is alig tudunk kicsit többet, mint az öntudat működéséről (persze relatív, mert az agytudós nyilván elképesztően képzett szakember amúgy).

Még egy sejt komplett működését se tudnánk reprodukálni pusztán atomok összeszerelésével.

#11: "Ez nem igaz, hiszen nincs például nyolc lábú kecske."

Komolyan? :D - pedig még nevük is van. Oktobakok.

[link]

Fordítóval: "Nyolclábú kecskebaba született Chhattisgarhban: Nem csoda, hanem születési rendellenesség (lásd a képet)...

Nem ez az első eset, amikor nyolc lábú kecske születik a világon."

#11: "Tehát az evolúció az valamilyen szinten a hasznosság irányába is történik."

És ez mennyiben cáfolja azt, hogy ami lehetséges, az meg fog történni?

A kecskebakoknak akkor lesz nyolc lába, ha a környezetben, amiben élnek, hasznosabb a nyolc láb. És mivel az univerzumban a környezetek végtelen változata van, ezért tuti lehetne olyat találni valahol, ahol az élőlényeknek nyolc lába van...

Hoppá! De ilyen van a Földön is, és az abban élő lények neve pók!

Csodák csodájára, tehát van nyolc lábú is, és van hat lábú lény is, a rovarok.

#11: "Sőt, az állatok többségének 4 lába van."

Elárulok neked egy nagy titkot. A rovar is állat, aminek 6 lába van, és sokkal de sokkal több van belőle, mint a gerincesekből.

#11: "Tehát az evolúció az valamilyen szinten a hasznosság irányába is történik."

Én inkább úgy mondanám, hogy bármi, ami szaporodóképes, az terjedni fog. Mi értelme pl. a türelmetlenségnek, a hisztériának, a gonoszságnak...stbstb... mégis terjednek. Az összes szexuális eltévelyedésnek sincs haszna (legalábbis szembeszökő mérhetőséggel), mégis terjed. Egy halom komoly betegség van, ami genetikai eredetű, mégis terjed.... stbstb.

És miért is nincs haszna a művészetnek? A vallásnak? És a többinek is? nem láttam megcáfolni az erre vonatkozó korábbi egyszerű példáimat. A művészetnek csak addig nem volt haszna, amíg nem volt agy. De ha van, akkor nyilvánvaló a haszna.

Az evolúció által letermelt dolgoknak, hogy mi a haszna, azt az adott környezet tulajdonságai döntik el, és nincs olyan környezet, és nincs olyan tárgy, nincs olyan terjedőképes mutáció, amit valamire ne lehetne hasznosítani. Mellesleg rengeteg dolog megmarad az evolválás során, ami nem hogy haszonnal nem jár, de akár kissé káros is.

Az evolúció csak megragadja az éppen adott lehetőséget (ami terjedőképes, az terjed!), de a Föld más helyein, más környezetben, az univerzum más tulajdonságú helyein ugyanaz a tárgy más lehetőségeket ad.

Az adott lehetőség persze kijelöl egy célszerű irányvonalat, de ez nem jelenti azt, hogy más környezetben ne más vonal alakulna ki, és semmire se mondható, hogy az nem alakulhat ki más környezetekben.

Ha találsz egy ékformájú fadarabot, akkor a huzatban csapkodó ajtót azzal kitámaszthatod. De más környezetben az ék haszna más lesz. Pl. egy fatörzs kettéhasításakor csak kalapácsod van, és az éket szétfeszítésre használod.

Ha megtámadnak, az ék jó fegyver. Bármelyik irányba indítod a fejlesztést, annak lesz egy iránya (a fejlesztéskor már nyilvánvalóan beszűkülnek a lehetőségek, sőt, a lehetőségeket csökkenteni kell, ha az irányzék célzott), de az ékben gyakorlatilag minden lehetőség benne van, ami csak lehet, és még olyanok is, amire te nem is gondoltál.

De olyan is van, hogy a cél irányába való fejlesztéskor, amikor a lehetőségeket direkt csökkented, észreveszel mellékesen egy új irányt, és a fejlesztés ketté válik. Pl. egy dárdát készítesz, de a hegy készítésekor rájössz, hogy abból szöget is lehetne csinálni... stbstb.

Vagyis minden lehetséges fejlesztési pontból is végtelen (költői értelemben) lehetőség nyílik, de nyilván az adott környezetben nem nyithatsz végtelen irányba, de máshol meg más a környezet, szintén végtelen mennyiségű variációban.

Remélem így már érthető.

#13: "Viszont akkora előnye van, hogy cserébe még egy gyenge fizikum is fennmaradhat, így is el tud terjedni."

Így igaz. :) - ez egy fontos tézis. Sokan félreértik azt a sztereotípiát, hogy az erősebb kutya... izél.

Pont, hogy rengeteg esetben a gyengéknek kedvez az evolválás. A "biológiai" forradalmaknak ez az egyik jellemzője az evolúció történetében.

Pardon!

A #15-ben nem Oktobak, hanem oktokecske :(

Nem'tom miért írtam kecskebakot egyszerű kecske helyett, hiszen a bak az a kifejlett hím kecske. Na...