2024.Szeptember közepe. Árvíz. A globális felmelegedés-szárazság mesehívői látják-e, hogy még sem veszett el a víz?

Hibás felfogás hogy magas gátak kellenek, hogy aztán keresztül folyón az országon a víz

Víztarozo rendszer

kell hogy aszályba tudjunk öntözni, mivel változik a csapadék eloszlas

És nem igaz hogy semmit nem teszünk az érdekében

https://www.youtube.com/live/6kbngNT_D44?si=bj04qHFo6_ldJR6d

Mind az árvizek, mind a szárazság, vagy elsivatagodás a felmelegedés következménye.

Ugyanis a Magasabb hőmérséklet azzal jár, hogy a tengerek jobban párologtatnak, így az esőfelhők nagyobbak és így több vizet szállítanak, amelyek regionálisan telítik a felszínt és a nagy vízgyűjtő területekről, mint az alpesi Duna vidéke, vagy a Kárpátokban a Tiszáé bizony annyi vizet gyűjthetnek össze, hogy árvízhelyzet keletkezhet.

Lehetne mondani, hogy akkor nincs semmi baj a vízellátással, még sok is időnként a felmelegedés hatására, de ez nem így van.

Az esők ugyanis nem egyenletesen oszlanak el, van ahová sok esik, van ahová semmi, vagy kevés, mert el sem jutnak egyes helyekre a felhők.

Viszont azt talán nem vette a kérdező számításba, hogy nem csak a tengerek, hanem a szárazföldek is párologtatnak, kiszárad a talaj, először csak a felszínen, aztán egyre mélyebb rétegek is és hatalmas területekről eltűnik a víz, a nagyobb meleg általi intenzív párologtatás következtében.

Így lehetséges, hogy egyes területeken árvizeket okoznak a felmelegedés általi bővebb víztartalmú esőfelhők, de azokon a helyeken, ahol eddig is ritkábban voltak az esők, ott a kiszáradás dominál, a nagyobb hőmérséklet miatti erősebb párologtatás miatt.

kedves mesehívőket látó kérdező, egészen szeptember 8-ig kussoltál, igaz? Mert akkor kissé meleg volt, ahogy mondani szokás, ilyentájt soha nem látott meleg. Az eső hiányától pedig akkora repedések voltak sok helyütt a földön, hogy a tenyeredet beledughattad majd könyékig.

De most! Eljött a te időd! végre nyomhatod a mérhetetlen ostobaságokat. Ja, tudom, nálad ha valaki kiönt egy pohár vizet, akkor megszűnt a szárazság. Egyébként a globális felmelegedés se azt jelenti, amit próbálsz gondolni róla, továbbá ez csak egy tévhites népi szöveg, klímaváltozás van. Abba nem megyek bele, ez mit jelent.

#14

Nem csak erről van szó, a több vízgőz igenis képes több esőfelhőt képezni, amelyek nagyobb területen oszlanak el, egyrészt széltében hosszában, másrészt magasságban is.

Az időjárási folyamatok 80%-a a troposzférában történik, de az meglehetősen vastag, az egyenlítőnél 18-20 km, a sarkoknál kevesebb, ám egy kiadós eső ennek csak a harmadát, negyedét telíti be esőfelhőkkel és speciális esetben a vízgőz még fel is tud hatolni a sztratoszféra alsó részeibe is és többnyire ebből van a jégeső.

Ugyanis a sztratoszférában a magasság függvényében a hőmérséklet ugyan emelkedő, de a troposzféra felső rétegei módfelett hidegek, akár mínusz ötven fok is lehet, így a jeges esők innen származnak, de addig éppen elég terület áll még rendelkezésre a légrétegben az esőfelhő képződésére.

Sajnos az a helyzet, hogy a nagyobb párologtatás miatti bővebb víztartalmú esőfelhők képződése még egyáltalán nincs kimerítve, attól függetlenül, hogy a levegő páratartalma gyarapodásának gátat szab annak vízgőzzel való telítettsége, ugyanis még bőven van hely a légrétegben az esőfelhők képződésének, arról nem is beszélve, hogy a sztratoszférában intenzív a légmozgás, vagyis erős szelek fújnak, így az oda feljutott vízgőz gyorsan nagyobb távolságra kerül, helyet adva a lehetőségnek, hogy további esőfelhők képződésének, és ez éppen a légritka levegő miatt, kifejezetten gyorsan történik.

Így a bővebb víztartalmú esőfelhők képződésének még koránt sincs vége, végül is ez részben hőmérséklet függvénye is.

Vannak persze olyan időjárási szituációk, amelyben igaz, amit írsz, a légmozgás nélküli, stabil időjárási események, de ez kifejezetten ritka, mivel az időjárás dinamikusan változó jelenség.

"Vannak persze olyan időjárási szituációk, amelyben igaz, amit írsz, a légmozgás nélküli, stabil időjárási események, de ez kifejezetten ritka, mivel az időjárás dinamikusan változó jelenség."

Javíts ki, de szerintem még egy sima helyi hőzivatar esetén sem állja meg a helyét, amit #14-es ír. A felforrósodott felszín közeli levegő nagyon alacsony hőmérsékletű magasságokba áramlik fel, ahol mindenképp mélyen mínuszban van a hőmérséklet, nem számít még 10-15 fok eltérés sem, a vízgőz legnagyobb része mindenképp ki fog csapódni. Ellenben a felszíni párolgásban, és így a feláramló levegő vízgőztartalmában nagyon is sokat számít 10-15 fok eltérés.