Mi is a baj a fénysebességnél gyorsabb kommunikációval?

A fénysebességnél gyorsabb kommunikációval kapcsolatos problémák a speciális relativitáselméletből és annak következményeiből erednek. A speciális relativitáselmélet, amelyet Albert Einstein dolgozott ki 1905-ben, kimondja, hogy a fény sebessége vákuumban minden megfigyelő számára azonos, és ez a legnagyobb sebesség, amellyel információ vagy anyag terjedhet. Íme néhány főbb probléma és következmény a fénysebességnél gyorsabb kommunikációval kapcsolatban:

Oksági összefüggések sérülése:

Ha az információ gyorsabban terjedhetne, mint a fény, az oksági összefüggések (azaz hogy egy esemény okozza a másikat) sérülhetnek. Például egy üzenet elérhetné a címzettet, mielőtt az elküldő fél elküldené azt, ami ellentmond az ok-okozati viszonynak.

Időutazás és paradoxonok:

Fénysebességnél gyorsabb kommunikáció esetén elméletileg lehetséges lenne olyan eseményeket előidézni, amelyek visszamennek az időben. Ez különböző paradoxonokhoz vezethet, például az ún. nagyapa-paradoxonhoz, ahol valaki visszamenne az időben, és megakadályozná a saját születését.

Lorentz-transzformációk és relatív egyidejűség:

A Lorentz-transzformációk szerint a különböző inerciarendszerekben a tér és az idő különbözőképpen viselkedik. Ha az információ gyorsabban terjedne, mint a fény, az egyidejűség relativitása miatt két megfigyelő, akik különböző sebességgel mozognak egymáshoz képest, nem értene egyet abban, hogy mely események történtek előbb, ami zavarhoz vezetne az időbeli sorrend megállapításában.

Energia és információátvitel:

A speciális relativitáselmélet szerint egy test tömege és energiája végtelenné válik, ahogy a sebessége megközelíti a fénysebességet. Ha egy részecske vagy információ gyorsabban mozogna, mint a fény, ez a jelenség újraértelmezésre szorulna, ami komoly elméleti és gyakorlati problémákat okozna a jelenlegi fizikai törvények szerint.

Összefoglalva, a fénysebességnél gyorsabb kommunikáció tiltása mélyen gyökerezik a jelenlegi fizikai elméleteinkben, különösen a speciális relativitáselméletben. Az ilyen kommunikáció szokatlan és paradox következményekkel járna, amelyek ellentmondanának az idő és tér jelenlegi megértésének.

A számokat ismered, csak nem látsz a jövöbe, hogy melyik lesz kiválasztva.

Attól, hogy nem tudod hogy holnap napos idö lesz-e, vagy viharos lesz-e a tenger, a középkori vélekedéssel ellenben tudod, hogy nem Neptun haragján múlik, hogy melyik következik be. Söt, elég jól meg is tudják saccolni, sokkal jobb eséllyel mint a lottószámokat.

Ugyanez a földrengésre is. Volt amikor azt hitték, van a Föld közepébe egy bika, ami döngeti belülröl ilyenkor. Mára a szizmológusok akár meg is tudják jósolni.

A baj, hogy te összekevered a fizikai/matematikai ismereteket a jövöbelátás képességével.

Attól, hogy nem tudod, mit húz ki a néni jövö héten, ismered a számokat.

Vagy mégsem?

'09:39

Ezt ismerem.

Mert a TV-t is mikor bekapcsolod előbb lesz hang és csak utána jön a kép...

Bár amióta leáldozott a katódsugaras képcsőnek és az analog adásnak, azóta ez se általános.

Természeti törvény nem sérül. Ez nem kitalált törvény, hanem felfedezett.

Ha mégis úgy látszik, akkor rosszul ismerjük az adott törvényt.

"Ez nem kitalált törvény, hanem felfedezett."

Valahol kőtáblára volt írva?

"Ha mégis úgy látszik, akkor rosszul ismerjük az adott törvényt."

Félreolvastuk? Elnéztünk egy vesszőt?

Vagy ezek az úgynevezett törvények az általunk ismert eseményekből, általunk levont következtetések, általánosítások? És addig érvényesek teljes mértékben, akkor szorulnak módosításra, ha találunk egy nem illeszkedő eseményt?