Az agy honnan tudja, hogy a magas szakadék nagyon veszélyes, és nem mer leugrani?

A nagyon pici (még mászó) gyerekeknek még nincs kialakult veszélyérzetük sem és tapasztalataik sem. Amikor már járni kezdenek akkor már mindez megvan.

Agy még éppen csak mászó gyerek simán rámászna egy biztonságos üveglapra amin keresztül a mélybe lát le. Igaz ilyen kicsiknél még a távollátás sem teljesen fejlődik ki. Először közel látnak jól. Így nem is igazán láthatná a mélységet sem maga alatt.

Ezt főleg #2 kiegészítéseként írom hogy ha kisebbekkel próbálják ki azoknak még menni fog.

Ez viszont cáfolja hogy ösztön lenne.

Inkább tanult dolog mint ösztön.

Az agy tapasztalatból tudja. A tapasztalat szerzésének igénye viszont genetikailag tárolt, de kiölhető.

A tapasztalatnak nem kell tudatosnak, tehát elemzésre alkalmasnak lennie, az agy dolgozik tudati és vegetatív szinten is.

A csecsemő megszületése pillanatától tanul, ez a legerősebb ösztöne. És a tapasztalat egyre komplexebb és rendszerezettebb lesz, adott ponton képes lesz a mélységet összekapcsolni a veszéllyel.