Mi az oka annak hogy az elmúlt 10 évben ilyen extrém melegek voltak/vannak? A Nap áll a háttérben?
Mostanra elég feltűnő lett hogy a nap már nem úgy süt ahogy régen.
Régen kint lehetett lenni a napon, most meg ha kimegy az ember a tűző napra, rendesen éget! Még akkor is ha egy hidegfront után vagyunk és épp nincs az a nagy meleg.
Gyakorlatilag árnyékolóháló nélkül már zöldségeket se nagyon lehet termeszteni, mert különben szét égeti a leveleiket a nap..
Mi változott meg az elmúlt 10-20évben hogy mostanra ilyen extrém erősen süt a nap?
"Mi az oka annak hogy az elmúlt 10 évben ilyen extrém melegek voltak/vannak? A Nap áll a háttérben?"
A klímaváltozás, aminek hátterében elsősorban az üvegházhatású házok légköri mennyiségének növekedése áll.
"Mostanra elég feltűnő lett hogy a nap már nem úgy süt ahogy régen."
Az elég érdekes, mert nem süt erősebben, mint régen. A 2. század első felében volt minimális erősödés (de kevesebb, mint 1‰), azóta stagnál, sőt, egyes adatok szerint minimálisan csökken a besugárzás erőssége. (Illetve van a naptevékenység 11 éves ciklusának megfelelő változás. Mivel most a ciklus maximumának közelében vagyunk, emiatt nagyobb valamivel a napsugárzás intenzitása. De ez is csak 1 ezrelék körüli eltérés a minimumhoz képest.)
"Régen kint lehetett lenni a napon, most meg ha kimegy az ember a tűző napra, rendesen éget!"
Ez régen is így volt. (Az ózonréteg vékonyodása miatt lehet erősebb az UV sugárzás, de tudtommal ez elsősorban a sarkvidékeken jelentős hatású, de azért a mérsékelt övet is érinti.)
"Még akkor is ha egy hidegfront után vagyunk és épp nincs az a nagy meleg."
Ez pont ugyanígy volt régen is. Hideg front után kitisztul a levegő, könnyebben átjutnak a napsugarak, jobban éget a Nap. Semmi meglepő nincs benne.
"Gyakorlatilag árnyékolóháló nélkül már zöldségeket se nagyon lehet termeszteni, mert különben szét égeti a leveleiket a nap.."
Nagyobb melegben nem meglepő, hogy könnyebben kidöglenek a zöldségek... Pláne, hogy az aszályok is gyakoribbak.
"Mi változott meg az elmúlt 10-20évben hogy mostanra ilyen extrém erősen süt a nap?"
Összegezve: nem, nem süt erősebben a Nap.
> A Nap áll a háttérben?
Ezt a legjobban úgy lehet eldönteni, ha vizsgáljuk a Nap által kibocsátott sugárzást azelőtt, mielőtt az belépne a légkörbe. Ezt nyilván űrszondákkal lehet a legjobban vizsgálni, amit 1978 óta meg is teszünk, de közvetett módon tudunk következtetni régebbi adatokra. Ennek az eredménye az, hogy az un. napállandó (az egy négyzetméterre merőlegese beeső fény energiája) eléggé szűk határok között változik, 1355 és 1375 W/m² között mozog. A kb. 11,2 éves napciklus maximumánál a magasabb tartományban van, a napciklus minimumánál az alacsonyabb tartományban. Ez a ±0,7%-os ingadozás aligha oka a megnövekedett UV sugárzásnak vagy a globális klímaváltozásnak. (Nota bene az új ciklus kezdetén, 2019. decemberében sem volt érezhetően gyengébb az UV sugárzás, pláne nem volt hidegebb, sőt… Illetve ha nézünk egy 11 éves mozgóátlagot, akkor az csökkenő tendenciát mutat. Nota bene 2.0: A jelenlegi, meg az előző napciklus maximuma – napfoltok száma alapján – jóval enyhébb volt, mint az előző ciklusokban.)
Lásd még: [link]
Ebből úgy tűnik, hogy nem, nem a Nap áll a változás háttérében, hanem az, ami napsugárzással történik a föld légkörébe lépése után.
Hogy mi, áll a globális felmelegedés és a maga UV sugárzás hátterében, azt meg jól tudjuk, aligha hinném, hogy te nem hallottál róla.
De, bizony a nap néha erősebben, néha gyengébben süt. Mivel a nap ciklikusan működik.
Viszont mára a földön sokkal erősebb és főleg gyakoribb sok helyen (néhol meg fordítva), az említett üvegházhatás fokozódása miatt.
Utóbbi előfordul természeti katasztrófák után, azok viszont időben lokális jelenségek, és hatásuk elmúlik bizonyos idő elteltével. Most viszont az emberi tevékenység növeli ezt és ez tartós.
Azonban fontos tudni, hogy az erős nap bár kellemetlen, de lehet védekezni ellene (néha nehezen). Ám a következményei már annyira globálisak, és fokozódók, hogy nem lehet a jelenlegi emberi képességgel védekezni, de ennél sokkal nagyobb baj, hogy mivel sokan nem értik vagy pillanatnyi érdekeiket nézik csak, így ez az emberi képesség még nyomokban sem érvényesülhet. És ha ez így marad, az katasztrófa. Nem a földre, csak az emberiségre. Amit önmaga fog produkálni.
"Gyakorlatilag árnyékolóháló nélkül már zöldségeket se nagyon lehet termeszteni, mert különben szét égeti a leveleiket a nap.."
Nem a napsugárzás lett erősebb, hanem a többi körülmény változott meg. Száraz forró 35 fokban brutál gyorsan párolog a nedvesség, persze, hogy sokkal hamarabb szétégnek a levelek, mint amikor egy esős hűvös 20-22 fokos "angolos" nyáron kisüt a Nap.
Hetesi Zsolt fizikus májusban írta ezt ki a FB-oldalára:
"ezeket itt alább már sokszorosan igazolták. Ha ezeket vitatod, ismerethiányban szenvedsz, nem pedig máshogy tudod.
Figyelem! Ez az utolsó "népművelés", több nem lesz részemről, de egy utolsó próbát még muszáj tennem, főleg azok miatt, akik erre nyomatékkal kértek
1. Az éghajlat változásának egyik legföbb oka jelenleg az emberi tevékenység, azon belül is sokáig a táj átalakítása vezetett (a víz megtartására képes szintesedés eltávolítása), az ipari forradalom óta a CO2 és újabban a metán, NO2 kibocsátása.
2. A légkörben a CO2 szintet a természet az ember előtt megfelelően szabályozta, az éghajlatváltozásokat döntően geológiai, csillagászati és néha kataklizmatikus folyamatok okozták.
3) A természet (élővilág és tenger) az emberbél sokszorta több CO2-t bocsát ki évente, DE ugyanakkor évente el is nyeli.
4. A természet nem képes az emberi többlet-kibocsátást teljesen elnyelni. Egy részét igen, emiatt savasodik pl a tenger.
5. Nem a tenger melegedése okozza a CO2 növekedést a légkörben, fordítva van. A tenger egy ideig elnyelte az emberi CO2 egy részét, majd miután már nem tudta, a légkör melegedése rákapcsolt, ez fűti a tengert, ami így kevesebb oldott CO2-t tud megtartani, ezért onnan is kijut a légkörbe (pozitív visszacsatolás tipikus esete).
6. A CO2 hatásában a második legerősebb üvegházgáz. A vízpára az első, de arra az embernek rövid távon nincs hatása. Nincs százszoros különbség a két hatás között, ez a különbség nagyságrenden belül marad.
7. Nem a naptevékenység okozza a jelenlegi változást a Föld éghajlatában.
8. A mostani változás sebessége, amit döntően az emberi hatás vezérel, 50-100-szoros léptékben meghaladja a geológiai skálán mozgó változás sebességét.
9. A tengerszint nő, a nem úszó jég olvadása és részben a hideg jégből származó víz melegebb vízbe jutása okozta sűrűségváltozása miatt.
10. A melegedés a legtöbb helyen nem jó. Például itthon sem jó, a megszokott időjárás eltűnőben van, a mezőgazdaság kihívásai óriásiak. Mert enni majd azért kéne. Az egyenlítő táján országok válnak hamarosan lakhatatatlanná, Dél-Ázsia egyes részein már most reménytelen a helyzet.
11. A légköri CO2 majdnem fele emberi eredetű, ezt a C12/C13 izotópok méréseiből tudjuk."
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!