Hol tudok olyannak utána nézni, hogy mely magyarországi városokban, falvakban vagy inkább környékeken nem szokott jégeső, erős széllőkés, extrém vihar vagy éppen rendkívül intenzív vagy sokáig tartó esőzés lenni?

Ez azért nem értelmes, mert egyrészt nem túl régen vannak meteorológiai feljegyzések, mondjuk egy évszázada már kezdtek lenni és egyre több adatot értelmeztek és így jegyeztek fel.

Másrészt viszont nem sokat érsz velük, mert a klímaváltozás jelensége új, vagyis a régi adatok a jövőben meg fognak változni, így azokra az információkra bármilyen stratégiát építeni, tervezni elég értelmetlennek tűnik.

Ellenben van olyan info, aminek lehet racionalitása, ilyen például a tengerszint feletti magasság.

Budapest persze nagyon szór, a Duna szintjétől az Örs vezér tér száz méterrel magasabban van, meg ott vannak a hegyek, dombok, sőt dombságok, völgyek, mélyedések.

Világos, hogy manapság felparcelláznak mindent, a régi ártereket is, aztán az ember csak meglepődik, hogy a valahai ártérre épített házát elmossa egy felhőszakadás.

Azt is érdemes megnézni, hogy például egész Nyíregyháza szintkülönbsége hat méteren belül van, ha ott egy jókora esőzés belvizes árvizet hoz össze, akkor úszik az egész település és elmossa az összes vályogházat.

Bárhová költözöl, érdemes előzetes vizsgálatot folytatni, ha jön az árvíz, az honnan jön majd, merre fog haladni és téged, meg a házadat mikor éri majd el.

Inkább olyanokat firtass, milyen magasan van a talajvíz, hogyan alakul a környező domborzat, és igen, érdemes az állandó szélirányt, a csapadékzónát is figyelembe venni, de az elhibázott következtetésektől óva intenélek, mivel ami eddig volt, az nem biztos, hogy a jövőben is lesz majd, ha erre nincsenek egyébként kifejezetten kényszerítő körülmények.

Az időjárás annyi tényező függvénye, aminek a kiszámítása rendkívül bonyolult. Csakhogy itt az alapprobléma inkább az, hogy minden szabályhoz, változathoz adatok kellenek, amit méréssel lehet megszerezni. Ami sok munkaerőt, tudást, még több pénzt igényel, tehát Magyarországon erre nagyjából nulla az esély. Vagyis a klímaváltozás miatt arra számíthatsz, hogy az időjárásjelentések egyre pontatlanabbak lesznek. Egy példa: Finnországban a szaharai por évtizedek alatt nagyritkán volt mérhető. Emberi érzékszervekkel sehogy. Nem is foglalkoztak vele. Ma ez évente többször és nagyon zavaróan fordul elő. Az ok, megváltoztak azok a szélcsatornák, amelyek eddig a Földközi tengeren se engedték át. Ma Máltán ez annyira gyakori, hogy már nem is törődnek vele, beletörődtek.

A széljárásokat egyfelől a domborzati viszonyok határozzák meg, másfelől a földfelszín napsugárzást visszaverő/elnyelő képessége, mert ezek idézik elő a léghőmérsékletek eltérését, amiből nyomáskülönbség származik, amit viszont az erőtörvények ki akarnak egyenlíteni. Stabilitás (kiszámíthatóság) akkor van, ha e tényezők stabilak. a felszín az emberiség szinte naponta változtatja már. Vagyis nem várható stabilitás.

De valójában nem tudni, mit szeretnél. Ha tudást szerezni, akkor fizikát érdemes tanulni, ha biztonságos házat, akkor a kérdezetteknél nagyobb hatású a talaj szerkezete (geodázia), még ennél is az építés minősége. Sok ház például egy nagyobb eseménynél nem amiatt, hanem a silány, alap nélküli építés miatt omlik össze. A jégesőt és árvizet nem kell számításba venni, mert ritka eseményél az ember konkrétan védekezik, sűrű eseménynél azonban minőséggel. Ma már olyan házak is vannak nagy árvizes helyeken, amit a nagyerejű víz egyszerűen visz magával (talajostul). Tehát érdemes pontosabban megfogalmazni az igént, így túl általános.

Ha tanulni akarsz, akkor elsősorban a káoszelméletnek, a kaotikus viselkedésnek nézz utána. Akkor egy idő után rá fogsz jönni, hogy vannak olyan rendszerek (például a légkör, az időjárás), amik ugyan determinisztikusak, de mégsem számolható ki a hosszútávú jövőbeni viselkedésük. És ezen nem segít a pontosabb mérés, a nagyobb számítási kapacitás, a több megfigyelés, a hosszabb távú tapasztalat sem.

Magyarán az időjárás hosszútávú előrejelzése elméletileg is lehetetlen. A szélsőséges körülmények előrejelzése szintúgy, sem a számítások, sem a hosszútávú megfigyelések nem nyújtanak semmiféle hasznos tanácsot.