A mesterséges intelligencia elveheti az emberek munkáját?! Az egyikkel csináltam egy menő zenés változatot a magyar versből, mi lesz ebből???

1. A kapitalizmus nem döcög, hanem válságban van. Túltermelésiben.

2. Kommunizmus nem volt a föld egyetlen országában sem. Sőt, ahol ezt játszották, ott se annak nevezték.

3. A kapitalizmust nem leváltani kell, hanem a fejlődésnek megfelelő átalakítását kell megoldani. Van is erre jó sok kezdeményezés. Egyelőre a régi rend védelmezői erősebbek, de folyamatosan gyengülnek akaratuk ellenére. Az ember sok mindent tud, de egyet soha nem fog tudni: a fejlődést megállítani.

13# a fejlődést megállítani nem mi fogjuk, hanem a természet. S a legfájdalmasabb, hogy ehhez még megszemélyesíteni sem kell. Mivel a működéséről alkotott modelljeink felületesek, ezért rossz struktúrákat építünk, amelyek alól el fog fogyni a bemenet. Közben az ideáink igen mereven ragaszkodnak a fejlődés elképzeléshez. Pedig tényleg jó lenne, de hát egyrészt ez képmutatás, mert a "fejlődés" motivációja nem az, hogy egyre jobb legyen, hanem az ,hogy egyre jobb üzleti működés legyen. E kettő pedig nem ugyanaz, sokszor ellentmondás is, látva mondjuk a tervezett elavulást, ami nem nevezhető fejlődésnek, ugyanakkor a piac szempontjából pompás dolog. Ez egy ellentmondás, ami felett szemérmesen szemet hunyunk. De pl. a túlhalászat is ilyen, amikor kidöglik a tonhal, miközben egyrészt éhezés van, másrészt túltápláltság, harmadrészt rengeteg élelmiszert dobunk ki. Piacilag ezzel semmi probléma nincs. A társadalom számára általánosan és hosszútávon nem jó. A dogmatikus szemérem itt is segít, hogy ne kelljen bevallani a probléma létét. Vagy a túlzott verseny, ami kiégeti az embereket. S a mindenféle szférák elszennyezése, a talaj vékonyítása... ebben a lehető legjobb világban. Én még egy ennél is jobbat szeretnék! De nem Leninre vágyom.

A fejlődést én amúgy nem akarom megállítani. :-) Jó lenne továbbfejlődni egy ökológiai civilizációba. Herman Daly elég jól leírja a Gazdaságtalan növekedés... című írásában azt a gazdasági modellt, ami az alapvető bibi, amennyire én ezt meg tudom ítélni.

13# "Az ember sok mindent tud, de egyet soha nem fog tudni: a fejlődést megállítani."

Ez egy kicsit túl optimista számomra. Ahogy a mondás szól: "A Föld tele van magukat öröknek képzelő birodalmak romjaival." Gondolom Rómában, vagy az inkák fővárosában, még az utolsó évtizedeikben is minden rendben volt, és fejlődtek, aztán, hopp beomlott egyik, beomlott másik. S akkor igen, a fejlődést nem állítottuk meg, csak újra kezdtük, kicsit egyszerűbb körülmények között.

Nem csak elveheti, de el is fogja venni

Yuval Noah Harari már írt erről, hogy ki fog alakulni a "haszontalanok osztálya", ezért ő azt tanácsolja, hogy az ember képezze magát tovább.

#14 ha már a természet cselekvésében gondolkodunk, tegyük konzekvensen. Nem, az emberiség nem épít rossz struktúrát, és az elavulás is a természet rendje szerint van.

Az emberiség a természet része, és úgy viselkedik, ahogy a természet kialakította, mindössze gondolkodási képessége révén van lehetősége időlegesen saját szabályt választani. De egyébként pontosan a természet rendje szerint működik. Az erőtörvény szerint, ez az általános vezérlő elv. Csak az embernek van lehetősége tekintettel lenni kevéssé szerencsés embertársaira.

Az emberiségnem homogén, és nem is lesz az, mert az egyenlő a folyamatos kipusztulásával. Ezért aztán eltérő helyzetben lévén, eltérőlk az érdekei. Csak ennek nem vakon kell mennie, hanem aki felismeri a helyes irányt, kötelessége ezt terjeszteni, ösztökélni erre embertársait. Ezáltal fog emberként viselkedni, különben csak elviseli a történéseket, mint a tudatlan barom.

A fejlődés és annak sokfélesége természetes, az igények megjelenése is, és minden természetes és emberi terméknek van életciklusa. A tervezett elévülés és feldolgozás tehát a normalitás (ha rosszul csinálják, azt ne példának vagyük, hanem jelenségnek, ami ellen küzdeni kell). Piac nélkül nincs emberiség, és azt lehet jól és rosszul csinálni. A kapitalizmusnak jelenleg éppen az a baja, hogy egyre többen küzdenek az abnormális működése ellen, éppen a normalitásért (számos közgazdász egyre erőteljesebben emel szót ezért, nem kímélve például az Európai Központi Bank vezetőjének magatartását sem - sokan dolgoznak az eltakarításáért, neki is lejárt ebbéli életciklusa). Ma még ők az erősebbek. A mi dolgunk, hogy ez fordítva legyen. A sajnálkozás nem erő, röhögnek rajta. Annak bemutatása, hol és mit csesztek el, az erő. Főleg ha egyre többen megértik.

"Nem, az emberiség nem épít rossz struktúrát"

:-)

Nem tudom te mire gondolsz, én arra, hogy a világot rossz módon befolyásoljuk, pl. zárt rendszerként kezelünk egy nyílt rendszert, vagy tévesen úgy tekintjük, hogy a természet a gazdaság alrendszere, holott fordítva van, és ennek értékelését hosszú időtávon értem.

A tervezett elavulás az, hogy direkt rossz dolgokat tervezünk és gyártunk. Ezek tehát nem tartósak, és azért nem tartósak, hogy újat kelljen venni. Vagy épp a divat miatt válnak lecserélhetővé. Így jön létre az ellentmondás, hogy ami a gazdaságnak jó, az a társadalomnak rossz. Tehát tudatosan döntünk úgy, hogy gyorsan tönkremenő, drágán, vagy nem javítható eszközöket gyártunk. Ez nem fejlődés. Túl megengedő ezt egyszerű jelenségnek és nem fő trendnek láttatni. Ez egy kényszerű döntés volt, hogy a gazdasági növekedést fenntartsák...

Látsz ilyet a természetben?

Általában az emberi viselkedés természetességét túlzóan leegyszerűsíted sztem. Régóta kulturális minták szerint viselkedünk, azok pedig igen sokfélék. Most épp a fogyasztói kultúra a legelterjedtebb.

Az ember a természet része. Mit akarsz ezzel mondani? Abban egyetértünk, hogy vannak bizonyos örökölt biológiai kényszerek a viselkedésünkben, és persze az is igaz, hogy bármit teszünk, biológiai lényként tesszük. Viszont a viszonylagos, ösztönöktől szabadságunk, illetve technikai leleményességünk rengeteg lehetőséget adnak a kezünkbe. Főként azt, hogy a népességünket szabályozó biológiai hatásokat semlegesítsük.

Én a magam részéről terjesztem a szerintem helyesnek vélt irányt. :-D

Az emberi igényeket sokféleképp ki lehet elégíteni. A szociális igényt úgy is ki lehet elégíteni, hogy sokat találkozunk a szomszédainkkal, meg úgy is, hogy online csevegünk. Én utóbbit teszem, de tisztában vagyok vele, hogy ennek sokkal nagyobb az energiaigénye, mintha a szomszédokkal élném ezt meg... azt viszont nem sugallnám, hogy csak chattel lehet szocializálni, mert az a természetes. Ez naturalizáció. Vagy nem ezt sugallod?

Miért baja a kapitalizmusnak, hogy egyre többen küzdenek az abnormális működése ellen?

A piac nem egyenlő a kapitalizmussal.

A mi dolgunkban részben egyetértek, valóban minden egyes embernek van felelőssége, az más kérés, hogy erről egyrészt nem tud, mert kényelmes számára, hogy vezetik, másrészt nem tudja elképzelni, hogy neki beleszólása lehet. Ebben sokszor igaza is van. A hatalmon levők és az értelmiség felelősségét én nagyobbnak érzem. Persze a hatalmon lévők motiváció lehet pszichés probléma is, ami kizárja a felelős magatartást.

Egyszerű. Rossz struktúrák léteznek. Néha több, néha kevesebb. De ezeket nem az emberiség építi egységesen (a szó hibás), hanem egyes részei. Félreértésből vagy tisztességtelen haszonszerzésből (mielőtt ez is félreértés tárgya lenne, tisztességtelen az, ami mások jogos érdekeinek kárára történik. Ha elkéred a pénztárcámat és én odaadom az nem tisztességtelen. Ha ellopod, akkor igen. ha elrablod, az még inkább).

Az emberiség a természet része. A krumpli a növények része, a föld a naprendszer része. Nem érdemes keverni a részt és egészet.

itt a fő probléma az, hogy e témák rendkívül nehezek, bonyolultak, sokan értik félre, ezért aki felelősen kíván szólni róluk, annak hatványozottan kell figyelnie a szóhasználatra. Egyszerű dolgokat a döntő többség nem ért félre. Lehetünk bennük kicsit slendriánok. Bonyolult dolgok esetén ha ezt megengedjük, magunk is a hülyeség növelőivé válunk akaratlanul.