Miért nem hoznak létre csatornákat a duna és tisza között, hogy abból öntözzék a mezőgazdasági területeket?
"Hajózási csatornának lenne értelme, de azt meg környezetvédők miatt nem lehet, mert ők a jóval környezetszennyezőbb vasutat szeretik."
Miért is lenne jóval környezetszennyezőbb a vasút? Mennyi energiát fogyaszt a hajó, és mennyit egy ugyanannyi terhet szállító vonat?
Mennyi környezetszennyezéssel járna maga a rendszer kiépítése, beleértve a hidakat, mert ugye, az is kell? Ja, és a vasút lehet ugyebár villamos meghajtású, de hajó ritkán, vagy vitorlás uszályt tervezel, netán ökrös szekérrel vontatnák
És és ez csak néhány érv.
#11: A hajózási csatorna maga is egy élővilág - halak, kétéltűek, madarak, emlősök élnek benne. A vasút meg épp kettévágja az élővilágot - szó szerint. https://www.youtube.com/watch?v=jXREr-RkfWs
A fizikával nehéz versenyre kelni - egy vízen úszó tárgy mozgatásának kb. tized akkora energiaigénye van, mint egy síneken gurulónak. Nem tud annyival hatékonyabb lenni még a villanymozdony sem, hogy ne igényeljen több energiát. De abban az 1-2 kilotonnás hajó méretben amik a Dunán közlekednek egyébként a villamos meghajtás sem ördögtől való ma már.
"A hajózási csatorna maga is egy élővilág"
- de nem az eredeti élővilág, és annak minőségében se vagyok teljesen biztos.
"A fizikával nehéz versenyre kelni - egy vízen úszó tárgy mozgatásának kb. tized akkora energiaigénye van"
Ebben ugyancsak nem vagyok biztos, továbbá a tehervonat sokkal gyorsabb, mint a teherhajó.
Szerinted mennyibe kerülne kiépíteni egy csatornát, és ha szent meggyőződésed is, hogy a lassabb alternatívát választják a szállítók, szerinted mennyi idő alatt térülne meg a beruházás?
Az ugye megvan, hogy a klímaváltozás miatt aszályosodás várható, így könnyen lehet, hogy hajózásra alkalmatlan lesz előbb-utóbb a csatorna?
"mi az, hogy nem az eredeti élővilág? Űrlények lakják a csatornát?"
Marha vicces. Ha csatorna lenne, és halakat stb. emlegetünk, akkor az lenne a megváltozott élővilág. Ehhez képest a jelenlegi az eredeti.
Látszik, hogy fingod nincs az egészről. Csak a hatástanulmány, és a tervezés iszonyatosan nagy költség lenne, aztán a kisajátítás, aztán a közbeszerzési eljárás (persze tudjuk, hogy Mészáros nyeri, de akkor is kell), engedélyeztetés, kivitelezés (jócskán túlárazás...) egy rakat felüljáró, gyalogos, közúti, vasúti híd, közműátvezetés...
Az útban lévő házakat, épületeket el kell bontani, legyen az bármi.
Ja és a bónusz: mielőtt egy kapavágást is csinálnának, előbb régészeti feltárás kell, hogy nincs-e ott valami lelet. Ekkora területnél azért az egy kicsit macerás, és költséges, időigényes.
Ez nem olyan, mint az 1700-as években lett volna, hogy kiterelnek a rétre tízezer kubikost, hogy ássál, és valami majd csak lesz, mert most úgy sincs sehol semmi. És akinek nem tetszik azt "lefejezzük".
Ja, és nyilvánvaló lenne, hogy a nagy állami beruházás valami jó kis koncessziós eljárásban szintén Mészároshoz jutna 100 évre, 500 évnyi titkosítással.
Ha valódi betelepítést akarnak csinálni, akkor az egész feltételezem, nem csak annyiból áll, hogy ásnak egy bazi hosszú gödröt, majd a két végét berobbantják, betódul a víz, és jönnek a halak is meg a madarak... A vízzel nyilván besodródik egy halom hal, de nem igazán lenne normális élővilága, vízinövény, stb. ezért kipusztulnának.
És én se értek nagyon a dologhoz, de ennek belátásához csak egy csöppnnyi józan paraszti ész kell.
Két forgatókönyvet tudnék elképzelni:
- a megvalósítás során szakaszosan végzik az egészet, árasztják el a csatornát, telepítenek növényzetet, építenek ki ökoszisztémát, ez időigényesebb és költségesebb lenne, de esetleg csakis így állná meg a helyét, amit te mondasz.
- egyszerre kiássák az egész csatornát, és amikor lesz egy nagyobb árvíz (tavaszi áradás), ártérként használják, és így töltik fel vízzel a csatornát.
És akkor el lehet gondolkodni azon, hogyha 14 év kétharmad sem volt elég ahhoz, hogy az M0-s körgyűrű befejező szakaszát megépítsék, akkor ebbe a gigavállalkozásba mi várható?
Szóval egy kicsit más játék az, hogy ásni kell egy minimum 10 méter hosszú fene tudja milyen széles árkot, mint az, hogy húzol egy aszfaltcsíkot, vagy éppen egy vasútvonalat. Nagyon más költségben, időben, szaktudásban stb.
És akkor még az is ott van, hogy ugye egészen biztos, hogy nem lehet nyílegyenesen vezetni ezt az egészet. A szükséges területnek sokkal szélesebbnek kell lenni, mint egy vasútnál, autópályánál, hiszen kétoldalról a munkagépeknek fel kell tudni vonulni, és biztos vannak még további érdekességek. Aztán ki tudja, hogy mennyi hajó venné ezt igénybe, mikor térülne meg, mert lehet, hogy soha, sőt veszteséggyár lenne.
#18: 10 méter mély?! Nem akarunk benne tengeralattjárókat tartani, a Kiel csatorna sincs olyan mély. Ha nem vagy tisztában a vízi utak méreteivel akkor ajánlom a Duna-Majna-Rajna csatornán a Magdeburgi csatornahidat, azon minden irányban jól látszódnak a szükséges dimenziók: https://www.youtube.com/watch?v=bwK8TLpmVxw
Ez egy fél Európát kiszolgáló vízi út, a Tisza irányába még ekkora csatornára sem lenne szükség - legfeljebb 2 méter merülésű hajók járnának arra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!