1) lehet e az éghajlatváltozásnak gazdasági haszna? 2) Az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatásai? (mezg.eü.energiagazd.) 3) Mely hatások vannak már jelen az életünkben és melyek vonatkoznak inkább a jövőre?

Én is érdekesnek (és egyedinek) találtam a kérdést.

Elgondolkodás után meggyőződésem, hogy a válasz nemleges.

A baj azzal van, hogy az éghajlatváltozás kiszámíthatatlan. A kiszámíthatatlanra pedig nem lehet elő készülni. Amire pedig nem tudunk előre készülni, ott meglepetés (ami jellemzően negatív) ér minket. Az elmúlt jó néhány évben nagy változások történtek: több és nagyobb hirtelen esőzések, több és tovább tartó csapadékhiány (aszály), több és erősebb kánikula, valamint enyhe tél. A túl sok csapadék jó? Természetesen nem. A csapadék hiánya jó? Természetesen nem. A kánikula (forróság) jó? Természetesen nem. Az enyhe tél jó? Természetesen nem. Mindre mezőgazdasági szemszögből "nem" a válasz.

A túl sok csapadék azért nem jó, mert egyrészt kimossa a tápanyagot a földből, valamint elrohassza a termést. A sok csapadékot fel lehetNE fogni mesterséges tavakba, és aszály idején lehetne azzal öntözni, de ettől nem lesz pozitív a hirtelen túl sok csapadék és nagyon nem úgy tűnik, hogy a vezetők ennek a kivitelezésén lennének. Ez egyébként csupán a körülményekhez való alkalmazkodás lenne.

A csapadék hiánya azért nem jó, mert a csapadék nélkülözhetetlen a növények növekedéséhez. Akkor öntözni kell, ami plusz költség. És valahonnan kell a víz. De, ha nincsenek mesterséges tavak, akkor nehéz az öntözésre szánt vizet megszerezni.

A kánikula kiszárítja, tönkre teszi a növényt. A napelemeknek és napkollektoroknak jók (bár a napelemeket megviseli a túl meleg), de nem termeli meg a mezőgazdaságban okozott kárt. A kánikula miatt a klímát jobban használjuk, tehát megint csak extra költség. Ha pedig nem használjuk, akkor elbágyadunk, elkábulunk, alig tudunk valamit csinálni.

Az enyhe tél azért nem jó, mert a kártevőket és azok utódaikat nem öli meg a fagy, tehát több lesz a kártevő, több terményt tesznek tönkre a kártevők.

Egyénileg lehet haszna mindegyiknek tényezőnek, de a hátrányaik is megvannak.

Enyhe tél: nem kell annyit fűteni - jó, akkor meg drágítják a fűtés költségét.

A többinek túlnyomó részt leírtan az esetleges pozitív hatásait.

Nem igazán érdemes abban gondolkozni, hogy "Magyarországnak" milyen haszna lehet, mivelhogy nem létezik olyan, hogy nagy összetartó magyar közösség. Ahol csak lehet, ott kizsigerelnek. Ez van jelen. Ezt nem megjobbítani kell, hanem észre venni, hogy ez a valóság és szépen lassan egyénileg tenni ezellen. Mármint egyéni érdek szerint. Az önellátás irányára utalok ezzel.

1) lehet e az éghajlatváltozásnak gazdasági haszna?

Ha a gazdáság számára előnyös, akkor igen, nyilvánvalóan. Például a hideg északi területek termőfölddé alakítása, amennyiben ott melegebb és egyben csapadékos is lesz a klíma.

2) Az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági életre gyakorolt hatásai?

Az előbbiből következik és az előző példa esetén az új bevethető termőföldek nyilván hatnak a gazdaságra a plusz mezőgazdasági terület és a plusz mezőgazdasági munkalehetőség kapcsán.

3) Mely hatások vannak már jelen az életünkben és melyek vonatkoznak inkább a jövőre?

Hát jelen most úgy tűnik csak a gyakoribb aszályok, áradások vannak meg és azoknak nincs jó hatása. Az északi termőterület hozzáférhetőségét még nem érte el a felmelegedés.

A jövőt meg magam nem jósolgatnám inkább.

Azt azért hozzátenném, hogy egy északi felmelegedés északon előnyös és hasznos lehet, de ugyanez délen már aszályt és hátrányt jelenthet. Szóval elvileg nem annyira biztos az, hogy a Föld minden régióját ugyanúgy érinti a kérdések területén. A Közel-Keleten a hírek élhetetlen 50 C fokos nyarakról számol be, míg északon olvad a tudnra övezet és Szibériára az oroszok már hosszútávú terveket készítenek a mezőgazdsághoz (ugyanígy Kanada is). Szerintem lehetséges a Földön egységesen jó klíma, de most nem úgy fest, hogy az jön majd.

Előzőt fokozom, minden (nemcsak mezőgazdasági) szempontból rossz. Nálunk különösen. Ugyanis nálunk az alkalmazkodás nagyjából nulla.

Növekszik a napos napok száma, ezért megnehezítik és annyira megdrágítják a napelemek használatát, hogy ne érje meg. Évek óta mondják, könyörögnek a szakemberek a vízgazdálkodás megreformálásáért, a meglévő csatornákat is hagyták tönkre menni, ezért egy jobb aszályos nyár végén (és ezek száma nőni fog) amerre a szem ellát, kiégett kukorica (ennyi az állattartásnak) kiégett napraforgó és minden más. Pedig lehetne öntözni. A spanyolok évtizedek óta apró csatornákkal célzottan öntöznek és nem számít, van-e aszály.

Korábban mezőgazdasági nagyhatalom voltunk, most importálunk, mert nem tudnak gazdálkodni. Nincs vizünk, mert nem építettük meg a tározókat (többfélét). Néha van árvizünk, mert a gátak hiányosak.

De van más probléma is. Jönnek a korábban ismeretlen kártevők, hiszen már kibírják a telet. Már nem a szúnyog a kellemetlen a lakásban, hanem az importált büdös poloska. Kiirthatatlan. A diófák zöme nem terem, az almák se (kiváló kártevők, gombák teszik ehetetlenné), pedig ezekből is jó devizajövedelem volt. És még hosszan lehetne sorolni, hány dolog ellen lehetne védekezni, de csak siránkozá és másra mutogatás megy.

Lehetne házakat is szigetelni, ezt is gátolják (az árszerkezettel). Télen kevesebb fűtés kellene (néhány jól megépített ház majdnem nulla igényű), és nyáron nem kellene meghülyülni a lakás melegétől, vagy jó drágán légkondicionálni. Kiváló tetőhőszigetelők is vannak, de nálunk a fekete kátrányos tető a divat, ami issza a napsugárzást. Rengeteg energiát megtakaríthatnánk, helyette a világpiacnál drágábban szerezzük be az energiahordozókat.

Vannak kellemetlen dolgok, amelyeket lehet kezelni, de csak előrelátással, felkészüléssel, közös gondolkodással és munkával. Ebből itt semmi sincs, tehát a kezelhető dolgok se lesznek megoldva.

"ezért megnehezítik és annyira megdrágítják a napelemek használatát, hogy ne érje meg." nem ez az oka. Az oka az, hogy be kell bizonyítani, hogy Paks II-re szükség van. És mostmár egyre nagyobb alternatíva lesz a napelem, de abból nem lesz Paks II (Paks II-ből többet lehet lopni). Az már a mostan adatokból is látszik, hogy a HMKE-k termelése jelentős (hiába nem teszik bele a hivatalos adatokba azért látszik ha valaki érti az adatokat és tud "benne olvasni". És ezek mind-mind Paks II ellen vannak. És most az a fontos).

Csatornák: ez már a XX. század közepétől probléma főleg az 1950-es évek "nagyüzemi mezógazdasága" majd a rendszerváltáskor ezek szétverése minden normális utódlás nélkül. Amikor az ember autózik és lát belvizes területet dombtetőn(!!!) ahonnan le kéne szép lassan folynia a víznek, de napokig sőt hetekig áll a dombetetőn a víz? Jahh, hogy régen voltak belvíz elvezető árkok, de azt bezsántották mert ha az is szántó terület akkor több terület alapú támogatást leet kapni? Jahh, hogy ezáltal az egészet "kiherélték" semmi baj... Ez lenne az amit írtam, hogy át kell gondolni az egész termelést. És mindent ami hozzá csatlakozik. A vízgazdalkodástól, a növényfajok és azon belül fajták választásával. A változó kártevő összetételt figyelembe venni stb. De ehhez gondolkodni kéne középtávon. És az amúgy is vízhiányos területekre nem kéne vízpazarló nagyipart telepíteni hanem ezt át kéne gondolni.

A #4 utolsó bekezdéséhez.

Az északi felmelegedés rendkívül káros. A jég olvadása drasztikusan fogja (már javában teszi) megváltoztatni az élővilágot ott, tehát megváltozik az élelemlánc is. A jegesmedvék már kihalóban. A fókák eltűnnek. Egy csomó madárfajta eltűnik, mások szaporodnak, nem az ember előnyére.

A Közel Keleten és Afrikában eddig is 50 felett volt a sivatagi hőmérséklet. Az oroszok hosszútávú terveihez annyit, tessék a Ladoga környékére elmenni, a hosszútáv megvalósult, a terhes anyákat el kel lvinni legalább 100 km távolságra, mert torszülötteket hoznak a világra. A tundra metánja szépen jön elő az olvadó földből, az embernél sokszorosabban növelve az üvegházhatást. És a föld megműveléséhez nemcsak jó meleg kell, hanem művelhető föld, infrastruktúra és még néhány dolog. A kanadaiak mint látható, inkább az eddig soha nem látott erdőtüzekkel vannak elfoglalva, és infrastruktúra meg művelhető föld ott se nagyon van e helyeken. És nem lehetséges egységesen jó klíma, ezt garantálja a ferde forgástengely. De pár száz év múlva ismét lesz lehülés.

A napelemekkel abaj nem Paks miatt van, az csak szöveg. Egy energiahálózat (villanyvezeték hálózat) üzemeltetése csak akkor lehetséges, ha ismerjük előre a forrást és fogyasztást. Különben nem biztosítható a világszabvány (egyenletes feszültség és frekvencia), és ha ez nem biztosítható, akkor mérhetetlen károk keletkeznek. Na nem a kenyérpirítóval, még a hűtővel se, de számos kórházban már gond lesz a műtétekkel (ja nem, hiszen nincsenek), rengeteg érzékeny műszerrel vezérlővel. Persze erre mind van megoldás, csak itt is érteni kéne hozzá, kéne pénz a kiépítéséhez, de nem lehet, mert százszor fontosabb mondjuk egy kiruccanás vagy yachtutazás.

Az átgondolásról maximálisan egyetértünk. Lehetne nagyszerű eredménye. Csak még nem látom világosan, ki fog átgondolni, és ha jut valamire, ki fogja meghallgatni. De mindegy is, mert az viszont biztos, hogy pénzt senki nem ad rá.

#4

"Ha a gazdáság számára előnyös, akkor igen, nyilvánvalóan"

Hogyan definiálod a gazdaság szempontjából azt, hogy "előnyös"?