A téridőnek is van energiája?

> Na akkor mit láttok ?

> Hogy a tárgyak mozognak.

Mit jelent az, hogy „mozognak”?

> Az ősrobbanás előtt az univerzum csak egy energia góc volt.

Nem tudjuk. Annyit tudunk – és az ősrobbanás elmélete is csak ennyit állít –, hogy a világegyetem egy forró és sűrű állapotból alakult az elmúlt 13,7 milliárd év során.

> Az ősrobbanással pedig létrejött a téridő, de akkor a téridő is energia nem?

Megint a céges analógiát venném elő. A cég megalakulása előtt csak emberek voltak. A cég megalapításával viszont létrejött a céges hierarchia, főnök–beosztott viszonyok, munkatársi viszonyok. Hát akkor a céges hierarchia is csak egy ember, nem? Nos, nem.

Közelebb álló analógia: Van egy zsák almád. Leteszed őket kör alakban. Előtte nem volt kör, most van kör. Előtte csak almád volt, tehát akkor a kör is egy alma vagy az egyik almából vált körré. Nem. A kör nem alma. A kör az almák közötti helybéli viszonyokat leíró elvont fogalom. Kétségtelenül létezik, valós, sőt jelen esetben szemmel is látható ez a viszonyrendszer, de nem anyagi, hanem fogalmi természetű, nem almából van, hanem az almák koordinátáinak az összefüggéseiből. Ha nincsenek almák, nincs kör sem, hiszen nincsen minek körbe rendeződnie. De a körbe lerakott almák az nem egy zsák alma, meg még egy valamilyen extra anyag keveréke.

A téridő viszont nem azonos a vákuummal. Ahogy a #16-os válaszomban az almák esetén a kör nem azonos mondjuk a tálcával, amire az almákat elhelyeztem.

De hogy így ehhez az ominózus #18-as válaszhoz értünk, én továbbra is kíváncsi vagyok, hogy hogyan lehet a mozgás vagy a változás fogalmát szabatosan definiálni, körülírni úgy, hogy az ne arra fusson ki, hogy valamilyen tulajdonság az adott időpillanatban ilyen, a másik időpillanatban meg olyan. Elvégre azt, hogy valami mozog, azt onnan látom, hogy most itt van, előbb – időben korábban – meg még csak ott volt. Ha valami változik, azt is onnan látom, hogy most ilyen, régebben – időben korábban – meg olyan volt.

A téridőhöz nem lehet egyértelműen meghatározható, térben lokalizált energiasűrűséget, impulzussűrűséget hozzárendelni, míg ez pl az elektromágneses mező esetében minden további nélkül sikerül.. Pedig jó lenne, hiszen ez a fogalom lenne a klasszikus fizika "gravitációs helyzeti energia" fogalmának megfelelője az általános relativitáselméletben. A különbségnek mély fizikai és matematikai okai vannak, már több előadásban beszéltem erről.

Van két kivételes eset. Az egyik egy üres térben sodródó anyagcsomó - pl egy galaxis, amely olyan távol van minden más anyagtól, hogy a körülötte levő tér üresnek tekinthető. Ilyenkor az egész rendszernek (a galaxis csillagai, bolygói, a benne levő por, gáz, sugárzás + az ezek gravitációs kölcsönhatása) megfeleltethető egy jól meghatározott energiaérték (amely kevesebb, mint az alkotórészek tömegéből és mozgásából származó energia: a különbséget tekinthetjük gravitációs kötési energiának).

A másik eset az igen gyenge gravitációs tereké. Ilyenek a gravitációs hullámok - ezért van értelme arról beszélni, hogy pl két neutroncsillag vagy fekete lyuk ütközésekor mennyi energiát vittek el a kisugárzott gravitációs hullámok.