Hogyan volt képes ilyen rövid idő, mindössze néhány ezer év alatt a farkasból egy attól annyira különböző faj kialakulni?

Évszázadok óta mesterségesen, szelektív tenyésztéssel alakítgatja az emberiség a különböző kutyafajtákat.

[link]

Ezek jók amiket írtatok és szerintem is fontos a szándékos tenyésztés figyelembevétele. De a kutya háziasítása az nem ennyi időre vezethető vissza, hanem

33 000 évre.

A legkorábbi jól dokumentáltan háziasított kutya maradványok kora 15 000 éves és ember mellé temetve fedezték fel a csontjait, amiből biztosan tudjuk, hogy háziállat volt. És ez a temetkezési gyakorlat sem mellékes a témában, mivel elvileg a kutya lehet a háziasítás eredménye, vagy természetesen is kialakulhatott és utána is történhetett a háziasítás. Röviden összegezve más kutatás és kérdés (lehet) a kutya kialakulási időszaka és más a háziasításának időszaka is.

Így a kutya kialakulásának és háziasításának időpontja így még igényel további vizsgálatokat, mert a korai leletanyag viszonylag kevés. A genetikai kialakulást genetikusok 40-30 ezer évre teszik és ez egy jó adat a már biztos 15 ezer évnél régebbire. Ezeket paleolit kutyáknak nevezik. A paleolit kutyákról nem tudják biztosan, hogy menyire voltak háziasítottak, de farkas és kutya jellegzetességeivel is rendelkeznek, adott esetben inkább a kutyára hasonlítanak. Vagyis vannak átmeneti paleolit kutyáink, amik nem is egy paleolit kutya fajt jelentenek.

A legrégebbi kutya csontvázat Szibériában találták az Altaj-hegységben, a Razboinichya-barlangban. A kora 33 000 évvel ezelőtti. Vizsgálatok szerint már megegyezik az 1000 évvel ez előtti grönlandi kutyák maradványaival, és nem hasonlít se az ősi, se a mai farkasokhoz . Úgy tűnik, hogy ez a háziasított kutya korai példánya.

Ugyanebből a korból van kutyánk Európában is. Vannak sokkal régebbi koraink is ember és farkas párhuzamos lelőhelyekkel, amik néhány százezer évesek, viszont a szándékos együtt temetés igényel vizsgálatokat.

Ezekben az esetekben már 400 000 és 300 000 évekről van szó és ilyen léptékben a csontok elég ha néhány száz évvel később kerülnek oda és innen nézve kb egyező időpontot látunk. Tehát ez még vizsgálandó, bár az általános modern paleolit kutatások fejleményeinek összességébe ezek a nagyobb dátumok is beleillenek. És idézet talán egy publikációból.

PubMed

"Egy 33 000 éves kezdő kutya a szibériai Altaj hegységből: bizonyíték a legkorábbi háziasításra"

Absztrakt

"A korai házikutya (Canis familiaris) gyakorlatilag minden jól dokumentált maradványa a ... származik 14 000-9000 naptári évvel ezelőtt, ... kevés feltételezett kutyát találtak ... előtt ... 26 500-19 000 cal BP."

"Módszertan/fő megállapítás: A Razboinichya-barlangból (Dél-Szibéria Altaj-hegységéből) egy kutyaszerű vadállat jól megőrzött maradványait írjuk le. Az anyag – beleértve a koponyát, az állkapcsokat (mindkét oldalt) és a fogakat – rendkívüli megőrzése miatt teljes morfológiai leírást és összehasonlítást lehetett végezni az LGM előtti vadon élő farkasok, a modern farkasok, a történelem előtti háziasított kutyák és a korai állatok reprezentatív példáival. ...

Megállapítást nyert, hogy a Razboinichya barlangi egyed leginkább a grönlandi (körülbelül 1000 éves) teljesen háziasított kutyákra hasonlít, és ellentétben az ősi és modern farkasokkal, valamint a közép-oroszországi Eliseevichi I lelőhelyről származó feltételezett kutyákkal. A Razboinichya canid koponyájának és mandibulájának három független laboratóriumban végzett közvetlen AMS radiokarbonos kormeghatározása rendkívül kompatibilis életkorokat eredményezett, átlagosan kb. 33.000 cal BP."

[link]

A PlosOne oldalán ugyanez:

[link]

Úgy hogy a számára kedvező hasznos, tulajdonságokkal rendelkezőt segítette az életbenmaradásban és a szaporodásban. Aztán a következő generációból úgyszintén a számára legjobban tetszőt, leghasznosabbat védte segítette.

Mondjuk egy alomba születik 8 kölyök, akkor annak lesz esélye leginkább életben maradni, aki az emberrel legjobban képes együttműködni, a többi elkalodik, éhenhal, ragadozok prédája lesz. Így az az egy fog tudni felnőni szaporodni, és lesz 20 utodja, akik közül majd, megint kiválasztják a legbarátságosabbat, legokosabbat, legcukibbat, és annak lesz a legnagyobb esélye szaporodni. És így kb 20-30 generáció alatt ami pár száz év, jelentősen megváltozik a faj.

Ahol éltem falun még pár éve is divat volt, hogy amikor a megszületett kiskutyák már kb. önállóan tudtak mozogni (ez ilyen 4-5 hetes) a "kupaktanács" összeült, és kiválogatták azt az 1-2 kölyköt akiről úgy gondolták, hogy megfelelő lesz, a többit lapáttal agyon ütötték. Ha meg később nem teljesített jól (amire szánták) akkor vagy elengedték, vagy kivitték a mezőre kikötték egy fához és megvárták amíg éhen pusztul.

És nem az őskorról beszélünk, hanem a 21-ik századról. Amikor meg még a kaja is kevés volt, abból a kevésből annak a kölyöknek adtak enni amelyik szimpatikusabb volt, jobban megfelelt az elvárásoknak. Sok-sok ilyen cikk van, hogy egyes tulajdonságok miért erősödtek fel a kutyákban.