Miért ragadtunk le az ősrobbanás elméletnél?

29#: processing...Ráfoghatnám hogy értem, de csak "részben talán".

Az Asteroids játékban szerintem csak látszólagos topológia van:

ha x > mint szélesség akkor x= 0;

ha x < mint 0 akkor x= szélesség (y ugyanez magasságra)

Most akkor a koordinátarendszer "sűrűsödik" ? majdnem úgy képzeltem, hogy zsugorodik, de akkor annak is lenne zsugorodási középpontja, ezért próbálom sűrűsödés képen virtualizálni. (nem megy:()

Gyorsulva? lehet ennek köze a gravitációhoz?

Szóval a tér "tágulása" gyorsulva történik, de az részecskék közti egyéb erők + a gravitáció összetartja nagyjából a struktúrákat a tágulással szemben, de ez is méretfüggő. Nem tudom feldolgozni, valahol ott vagyok el akadva, nem tudom a tértől függetleníteni az anyagot vagy mi... nekem ha a tér tágul, akkor az anyag is, próbálok keresni valami jó vizuális videót rá, mert a matek nekem nem nagyon megy, csak vizuálisan talán.

Szerintem a tömör válasz az, hogy mert egy katolikus pap gründolta és a katolikus egyház az áldását adta rá. Ami az ősrobbanás elméletet „igazolja”, az a kutatás kap kutatási pénzt, a többiek nem. Sajnos. Sajnos. Mint amikor a régész visszarúgja a gödörbe azt a leletet, ami ellentmond az elképzelésének. (Ez visszatérően lehet olvasni, most a legújabb, Webb teleszkóppal kapcsolatban is írták, hogy ha egy pályázatban olyan megfigyelésre kérnek gépidőt ami nem a hivatalos irány, azt elutasítják.)

Léteznek alternatív kozmológiai elméletek, szerintem a valóságban a kutatás ezeket is érinti, a publikumnak pedig a tudomány bemutat egy világképet, ahogy az egyház is bemutat egy világképet. Szerintem „a tudomány jelenlegi állása” a valóságban jóval messzebbre jár mint amit a publikum, a tömeg tudhat. Sajnos. Ilyen értelemben nem ragadtunk le az ősrobbanás elméletnél, csak „nem tartozik ránk” :)

"Az hogy az egész univerzum egykor egyetlen matematikai pontban összpontosult, értelmetlen."

Ilyet maga az elmélet sem állít. Jelenlegi ismereteink szerint - a részecskefizikai tudásunk alapján - kb. a Planck-időig visszamenőlegesen véljük ismerni a történéseket, ekkor az Univerzum (már) nem volt pontszerű. Hogy mi volt előtte, azt senki sem tudja. Az biztos, hogy a végtelen fogalmát a fizika nem tudja értelmezni, mert nem mérhető. A végtelen egy matematikai fogalom, illetve határértékként, fizikai közelítésekben fordulhat elő, nem pedig az elmélet részeként. (A kvantumtérelméletek renormalizációja látszólag ellenpélda, de abban mindenki egyetért, hogy nem egy normális eljárás, és arra utal, hogy még valamit nagyon nem értünk.)

"Én értem, hogy az elmélet csomó mindent magyaráz a megfigyeléseinkből, de egy csomó mindent meg nem."

Ez gyakorlatilag bármely fizikai elméletről elmondható, így az alternatív kozmológiai elméletekről is. A fizikai elméletek használhatóságát a valósággal való összeegyeztethetőségük, a korábbi ismereteinkhez és más, sikeresnek bizonyult elméletekhez való illeszkedésük, belső matematikai és logikai konzisztenciájuk és viszonylagos egyszerűségük dönti el. Ezek alapján pedig egyértelműen az ősrobbanás elmélet tűnik egyelőre a legjobbnak.

"Nem lenne érdemes alternatív modellek után kutatni? Biztos vagyok benne, hogy lehetne alkotni olyan modellt, ami legalább ennyi mindent magyaráz, sőt akár több jelenlegi problémát megmagyarázna."

De, érdemes, és teszik is. A tudományban nagyon fontos az egészséges szkepszis, hogy nyitott legyen új kutatási irányokra, és folyton ellenőrizze a már biztosnak elkönyvelt ismereteket is. Alternatív, még egyszerűbb elméletek után való kutatásnak is van értelme, amennyiben a kiindulási alapjuk nem túl légbőlkapott és önkényes. Pusztán ellenszenv alapján éppúgy botorság kutatást végezni valamivel szemben, mint pl. szimpátia és évek alatt kialakult elfogultság alapján szinte kizárólagosnak tekinteni egy teljesen spekulatív elméletet (lásd húrelmélet).