Képes egy test nagyobb erőt kifejteni, mint az össztömege?

"Adj egy stabil pontot és kifordítom a sarkából a világot."

Ráállsz a mérlegre és megtámasztod magad a fejed felett egy alacsony mennyezeten. Ilyenkor a kezeddel izomerőt kifejtve nagyobb nyomást tudsz a mérlegre gyakorolni, mint amennyi a tömegedből és a gravitációból következne.

Hal/damil:

A hal ha úszik, izomerőt fejt ki, a víz lesz a támasztó közege, így természetesen tudja nagyobb erővel húzni a damilt, mint a saját tömege.

A „mit mér a mérleg” kérdéssel kapcsolatban szeretnék megemlékezni arról, hogy van egy olyan dolog, hogy „rendeltetésszerű használat” meg egy olyan is, hogy „kötözködni a végtelenségig lehet”.

Mondjátok, hogy a mérleg erőt mér. Miért állnánk meg itt? A legegyszerűbb erőmérő, aminek bemutatják az embert, az a rugós erőmérő, ami valójában nem is erőt, hanem egy rugó megnyúlását méri. Ha lecseréljük benne a rugót, vagy úgy meghúzzuk, hogy megfolyik (azaz elveszíti a rugalmasságát), akkor már semmi köze nem lesz az erőhöz annak, amit mutat. A régi fürdőszobamérlegek végső soron egy tárcsa elfordulásának a szögét mérték (amit a lapjuk elmozdulása okozott, amit a rájuk helyezett súlyerő egy rugó ellenében, ami pedig a földfelszínen egy tömeggel arányos). A digitális mérlegeknél még egy-kettővel több áttét van, és végső soron egy feszültséget/áramot mérnek (például a súly hatására egy laprugó megnyúlik, azzal az arra ragasztott vezeték is, aminek így megváltozik az ellenállása, és így áramgenerátoros elrendezésben a rajta eső feszültség is, amit egy A/D konverter egy egész számmá alakít, amit a mérlegben a mikrocsip meg tud szorozni a megfelelő konstanssal, és ki tud írni a kijelzőre). (((Persze millióféle van a digitális mérlegekből is, egyáltalán nem biztos, hogy az a legjobb módszer, amit ideírtam.)))

A köznapi életben körülbelül a hosszúság az, amit közvetlenül szoktunk mérni vonalzóval/mérőszalaggal (legalábbis, ami most eszembe jut, szívesen látok még példákat).

Így jutunk el a rendeltetésszerű használathoz: a legelterjedtebb mérlegek akkor fogják (a szerencsés esetben megadott, hiteles hibahatáron belül) hitelesen mutatni a keresett TÖMEGET, ha egy kemény, vízszintes felületre helyezzük őket, a tárgyat pedig úgy tesszük rájuk, hogy csak a mérleg tálcájához ér hozzá, és szintén nyugalomban van (és az egészet körülölelő gravitációs tér homogén, és nagysága a sztenderd földi gravitációs gyorsulással – megint csak a megfelelő hibahatáron belül – egyezik).

Aztán lehet diszkutálni a kérdést , hogy rendeltetésszerűen használva vajon tud-e a mérleg nagyobb értéket mutatni, mint a rá helyezett tárgyak össztömege, illetve hogy milyen kreatív módokon lehet a mérleget nem rendeltetésszerűen használva elvinni a méréshatáráig (vagy akár végleg kivégezni…)

A rendeltetésszerű használat esetén a tegnapi 13:17-es (én, bár sajnos elég pongyolán fogalmazva) és a tegnapi 23:23-as válaszadó arra tippelt, hogy nem tud.

A nem rendeltetésszerű használat esetén csak a mérleget használva tudod azt is csinálni, hogy semmit nem teszel rá, csak leejted a padlóra. Ekkor ahogy a padló lelassítja, mutatni fog valamit, ami – egy rövid ideig – egy nagyobb érték mint a ráhelyezett semminek az össztömege.

Az az érzésem, hogy ezzel kicsit eltértünk a tárgytól, ahogy visszaolvasom magamnak a kérdező kérdését és hozzászólásait… (és most valójában leginkább a tegnap 13:15-ös válaszadóval kötekszem…) Az a kritika persze jogos, hogy a „tömeg” helyett „(földi) súly” kifejezéssel technikailag korrektebb lett volna a kérdés; de attól még érthető volt. Azt is nehéz vitatni, hogy a mérlegek skáláján általában valamilyen tömegegység szerepel, tehát egyik itthoni mérlegem sem fog nekem g vagy kg helyett N-t kijelezni, legfeljebb fontot meg unciát, esetleg mL-t vagy „fl. oz”-t (amilyen szerencsétlen szegény).