Képes egy test nagyobb erőt kifejteni, mint az össztömege?

Na most a testet fizikailag kell értelmezni? Nagyobb erő mint mg? Persze csak gyorsítani kell : dobni, kilőni.

Biológiailag az izomerőre gondolsz? Az is igen, lásd a tömegük többszörösét cipelő hangyákat.

"mérleg csak azt mér"

Ki kell javítsalak. A mérleg súlyt mér. A tömeg és a súly nagyon nem ugyanaz.

Azonos tömegű testet ha rátennél ugyanarra a mérlegre a Földön és a Holdon, akkor nem egyforma súlyt mutatna.

(Szóval a tömegből úgy lesz erő, hogy a kérdező szorozza a földi g-vel.)

Ha csak ránehezkedni szabad, akkor nem (össztömeg alatt az összes rádaggatott dolgot értve). Viszont ha ellentartani is, akkor igen. Nekem erős markom van, és kétkézzel rászorítva a fürdőszoba mérlegre tudtam a testsúlyom körüli értékeket produkálni. A harapás is elég erős tud lenni, de nem volt szerencsém olyan mérleghez, ami elég nagy méréshatárú, és a számba is merem venni...

#7 Válaszadó! Nem mindegy milyen mérleg. "Az ördög a részletekben lakozik"

Egy kétkarú mérleg használható lenne akár a Holdon, vagy a Marson is. Két tömegre ható súlyerőt hasonlítunk össze azonos nehézségi gyorsulás mellett.

Ha rugós, vagy nyúlásmérő-bélyeges mérleget használunk, akkor igazad van.

- - - - - -

Kérdező! igen, ha mozgásban van, vagy gyorsul.

Ha valaki ráguggol egy fürdőszoba mérlegre, majd feláll. Rövid időre a saját súlyánál nagyobb erőt fejt ki a mérlegre. Igaz, hogy nem húz, hanem nyom, de a lényeget ebből meg lehet érteni.

"Tömegről beszélünk, mert a mérleg csak azt mér,"

A mérleg nem tömeget mér hanem erőt, csak mivel földi viszonyok között az erőt meg lehet feleltetni a nyugalmi tömegnek, ezért a skálára kg-ot írtak. Ettől függetlenül a mérlegbem egy erőmérő van. Ilyen skálamegfeleltetést máshol is látunk, például a fagyálló folyadék "hőmérséklet mérő" berendezése fénytörést mér, de hőmérsékltre van skálázva. Ennek az az oka, hogy a glikolos oldat fénytörése megfeleltethető a fagypontjának. Ha a készüléket nem a megfelelő módon használjuk (pl a mérleget a Holdon próbáljuk ki, vagy a fagypont mérőbe másfajta folyadékot töltünk, akkor is lesz kijelzett érték, csak nem korrekt.

"rárakom a kezem és nyomom, jelez egy tömeget, képes vagyok-e úgy nyomni, hogy többet mutasson a mérleg, mint ahány kg vagyok? Vagy egy 50 kg terhelhetőségű horgász damilt képes elszakítani egy 40 kilós hal, ha erősen úszik?"

Ez itt két különböző eset. A mérleget szabadon álló testtel nem tudod folyamatosan jobban nyomni, mint ahány kilós vagy. Ennek az az oka, hogy ha elkezded jobban nyomni, akkor elemekedsz a földről. A mérleg helyett képzeljünk el egy rugós erőmérőt, ami egy bordásfalról függ. ezt elkezded lefelé húzni, és közben érzed, hogy egyre kevésbé állsz a lábadon. Amikor pont annyira húzod amennyi a tömeged (erővé konvertálva), akkor a lábad már egyáltalán nem áll a földön. Ha jobban húzod, akkor elemelkedsz, eközben ideiglenesen többet fog mutatni, de amint beállt az egyensúly, akkor már nem.

Nyilván arra a rövid időre amíg épp emeled a tested, jobban nyomod.

Viszont ha beakasztod a lábad, akkor tudsz jobban nyomni, mint a súlyod, ezért van az edzőteremben a felülről lefelé húzó gépeken egy rúd amibe beleakasztod a lábad. Különben a legnagyobb súly amivel húzni tudnál, a saját súlyod lenne.

A hal esetében ugye az van, hogy ha csak egy darab halott súly lenne, akkor nem tudná elszakítani a damilt. Viszont ha a hal lefelé úszik, akkor az olyan, mintha folyton beakasztaná a lábát a bordás fal aljába, és az az erő hozzáadódik a súlyához.