Mennyire volt igaz őseinknél, hogy a férfiak vadásztak, a nők pedig gyűjtögettek?
Nézd, én feminista vagyok (nem a véresszájú fajtából), de elfogadom annak az érvelését, aki azt mondja, hogy a vadászat férfimunka, a gyűjtögetés meg női munka. Át is ültethetjük a gyakorlatba, ha egy férfi vadászik nekem, akkor én gyűjtögetek neki bogyókat.
Viszont ha tanár/informatikus/szobafestő/orvos/autószerelő/kozmetikus vonalon mozgunk, akkor nem tudom értelmezni a férfi- vagy női munka fogalmát.
Azért a szobafestő kemény fizikai munka. Én még sosem láttam női szobafestőt, pedig mozogtam hasonló körben. Persze az más, ha egy nő otthon kifesti a szobát, lakást, de állandó munkában elképzelhetetlennek tartom. Ugyanez a véleményem az autószerelésről. Ott is vannak komoly fizikai részei, koszos is, szóval 1000-ből jó ha 1 nő végezne ilyen munkát.
Egyébként meg nem is ezzel van a baj. Mindenki csinálja azt, amit szeretne. Nekem a kvótázással van bajom, mert az egy erőltetett dolog.
A kisvadak vadászatát már régóta tudtuk bizonyos arányban, de már van temetkezés ahol nagyvadak vadászeszközeivel temettek nőt. És Inkább arányok vannak és nem valami teljesen azonos fele-fele megoszlás. 27 egyén akik mind nagyvadakra vadásztak abból:
11 nő
15 férfi
Szóval a nők is ott voltak a szeren. 😉 De ezt nem úgy kell elképzelni, hogy világszerte és pontosan mindenhol így oszlott meg a két nem, hanem változó arányokkal kultúránként és korszakonként is.
Az úgynevezett feminista történészet meg kb a hagyjuk kategória. Régészek és történészek is tanulmányozzák a nemek szerepeit, de nem úgy, hogy bármelyik nemet kellene bármiben igazolni.
Őskor témában meg általában a közhiedelmek vannak túlnyomó többségben, azoknak se szeri se száma. 😉 "gyűjtögetek neki bogyókat" és bár ismerjük a kifejezést, kb mindenki ismeri, de ez sugall némi téves elképzelést: egyik, hogy kevés az élelem, másik, hogy csak aprócska növények álltak rendelkezésre. Nyilván nem hibáztatlak és másokat sem, hiszen ilyenek terjengenek. Viszont a paleolitban nem volt jellemző az éhezés, és nagyon változatosan étkeztek, bár van belőle olyan ami nekünk ma nem annyira az ízlésünk.
Hát igen... a munkaidő folyamatosan növekedett és csökkent a szabadidő rovására.
Phys.org cikke
"A történészek és tudósok évszázadokon keresztül többnyire egyetértettek abban, hogy amikor a korai emberi csoportok élelmet kerestek, a férfiak vadásztak, a nők pedig gyűjtögettek. Egy 9000 éves női vadásztemetés azonban a dél-amerikai Andok-hegységben más történetet tár fel a Kaliforniai Egyetemen (Davis) végzett új kutatás szerint."
" "Egy régészeti felfedezés és a korai temetkezési gyakorlat elemzése megdönti a régóta fennálló "ember-a vadász " hipotézist" - mondta Randy Haas, az antropológia adjunktusa"
"Egy szélesebb minta feltárása"
"A korai női vadásztemetés meglepő felfedezése arra késztette a csapatot, hogy megkérdezzék, vajon a női vadászok szélesebb mintájának része-e, vagy csak egy egyedi eset. A késő pleisztocén és korai holocén temetkezésekről Észak- és Dél-Amerikában közzétett feljegyzéseket tekintve a kutatók 429 személyt azonosítottak 107 lelőhelyről. Közülük 27 egyed kapcsolódott nagyvad vadászeszközökhöz – 11 nőstény és 15 férfi. A minta elegendő volt ahhoz, hogy "azt a következtetést levonjuk, hogy a nők részvétele a korai nagyvadvadászatban valószínűleg nem triviális volt" - mondták a kutatók."
"A statisztikai elemzések azt mutatják, hogy ezekben a populációkban a vadászok 30-50 százaléka nő volt. Ez a részvételi szint éles ellentétben áll a közelmúltban élő vadászó-gyűjtögetőkkel, sőt a gazdálkodó és kapitalista társadalmakkal, ahol a vadászat határozottan férfitevékenység, alacsony, minden bizonnyal 30 százalék alatti női részvétellel – magyarázta Haas."
A publikáció
Érdemes a őskori elődeink témában a munkák fajtáit átvenni, mert volt belőle néhány azért.
- gyógyítás általában, törések, sérülések, betegségek, gyógynövények ismerete, begyűjtési időszakok és begyűjtés és feldolgozás valamint a tárolás módja
- növényismeret általában, ehető növények, zöldség, gyümölcs, fűszernövények, gyűjtési időszakok, feldolgozás és tárolás
- ételkészítési ismeretek, főzés (főzés is!), sütés, aszalás, szárítás, tárolás
- vadászati ismeretek, fegyver készítés, javítás, csapdák fajtáinak ismerete és elkészítés, helyek kiválasztása, stb
- házépítés ismeretei, karbantartás, felhasználható anyagok
- szerszám készítés általában (60 féle eszköz), kő fajták, lelőhelyek ismerete, elkészítés technológiái
- ruha készítés, kötél, zsineg, cérnafélék készítése, növények ismerete, feldolgozása
- varrótű készítés, fa megmunkálás, fatál pl, több mint 50 féle eszköz elkészítése
- vallási és rituális teendők, házasság és temetkezés levezetése, stb
- csillagászati, tájékozódási, évszak számítási ismeretek
- sok dologban távolsági kereskedelem...
- művészetek, fuvola, dob és más hangszerek, zenélés, festés, szobor készítés
Ezekből következik a munkák végzés és megosztása is, amiből a megosztás nem annyira nemek szerinti, mint ahogy ma megszoktuk és valójában a munkamegosztást számos tényező befolyásolja. Az alábbiak mindegyike hatással van a munkamegosztásra.
- életkor/ gyerek kor, közép korosztály, idős kor
- nemek/ férfi és női adottságok és irányultság
- valamiben való/ jártasság, készség, érdeklődés
- gyerek gondozás időszaka
- betegség
- egyéb szükséghelyzet
- a hierarchia inkább tudás és jártasság alapú volt
Lehet, hogy "erősnek" tartod, de ezt találták a vizsgált minták arányában és hát eléggé matek alapú. Másik, hogy bár teljesen érthető, de nem valamiféle feltételezésekben kellene nézni és gondolom neked sem hasznos mindenféle "információk" alapján tanulmányozni akármit is. A kutatás is inkább "egy" példa erre, ami inkább világszerte és korszakonként is biztosan változott, meg egyébként is a témában vannak különféle kutatások és a kérdés amúgy sem egyszerű. Nem is érdemes ezt nagyon véglegesnek tekinteni, hanem inkább egy példának.
A leletanyag szerinti arányok, a 11 nő és 15 férfi így néz ki vizuálisan (és ez 42% nő!):
🔴🔴🔴🔴🔴🔴🔴🔴🔴🔴🔴🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦🟦
"Azért abban az időben (de még a XX. század elején is) a nők kb. évente szültek."
Ez meg honnan? :) Értem, hogy mindenfélét mondanak... csak hát... hm hm.
És mit értsünk "évente szülés"-en? Hány évig tartott szerinted az évente szülés? 5 vagy 10 évig vagy 20 évig? Ezek nagyon más számokat produkálnának.
A 20. században meg végképp nem szültek folyamatosan a nők, hiszen munkába járnak. Nem néztem ezt a kérdést annyira, de itt egy szám.
"Például a termékenységi ráták Európában az 1800 előtti években a skandináv 4,5-től a belgiumi 6,2-ig terjedtek."
( [link] )
"1800-ban az amerikai születési ráta magasabb volt, mint bármely európai nemzet születési aránya. A tipikus amerikai nő átlagosan 7 gyermeket szült."
( [link] )
Mindettől függetlenül az ősi időkre e téren nem nagyon tudunk még pontosat mondani szerintem, mert annyi miben hiányos az adatokban. Egy temetkezés módja az adott a feltárásból, de a népesség, nők szülési száma, csecsemő és gyerek halandóság az hiányos adatokra támaszkodik.
Itt egy új kutatás a témában 2021-ből.
ScienceAlert cikke - 2021. november 23.
"A történelem előtti időkben előforduló burjánzó csecsemőhalálokról szóló régi hiedelmek nem állnak össze"
"Egy új kutatás szerint a gyermekkori halálozások aránya a történelem előtti időkben közel sem volt olyan vészes, mint ahogyan azt hittük."
"Gyakran számolnak be arról, hogy a történelem előtti csecsemők közel 40 százaléka meghalt élete első évében. Ám amikor Ausztráliában az antropológusok egy évtizednyi modern ENSZ népesedési adatot elemeztek 97 országból, bizonyítékokat találtak, amelyek megkérdőjelezhetik ezt a közhiedelmet."
"Sokan azt feltételezték, hogy a csecsemőhalandóság nagyon magas volt a múltban a modern egészségügyi ellátás hiányában. Ha megnézzük ezeket a temetkezési mintákat, valójában többet árul el a megszületett csecsemők számáról, és nagyon keveset mond el a haldokló csecsemők számáról, ami ellentétes a múltbeli felfogásokkal."
"Más szavakkal, a kutatók azt sugallják, hogy az ókorban eltemetett gyermekek száma erősebb mutatója a babák születésének ütemének, nem pedig a haldoklásuk arányának."
"Hiszen ha nagyobb számú csecsemő születik, több csecsemő fog meghalni, még akkor is, ha a halálozási arány változatlan marad."
"[Ez] azt sugallja, hogy a vizsgált arányok nem igazán hatékonyak a csecsemő- és fiatalkorúak mortalitásában" - írják a szerzők .
"Ezért" - teszik hozzá - "a termékenységnek a csecsemőhalandósági rátára gyakorolt hatása rendkívül összetett, és ezt nem szabad ok-okozati összefüggésnek tekinteni alátámasztó bizonyítékok nélkül."
"Nyilvánvaló, hogy Maliban a gyermekkori halálozások aránya nem teljes mértékben az alacsonyabb csecsemőhalandóságnak köszönhető, hanem sokkal inkább a születő csecsemők számához kapcsolódik."
"Ezen eredmények fényében a kutatók azt mondják, hogy holisztikusabb és kontextuálisabb megközelítést kell keresnünk az ősi babatemetések értelmezéséhez. Csak azért, mert az ókorban sok eltemetett gyerek volt, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a történelem előtti anyák küzdöttek a gyerekeik gondozásáért."
" "Ha az anyák ez idő alatt sok babát szültek, akkor ésszerűnek tűnik azt feltételezni, hogy képesek voltak gondoskodni kisgyermekeikről" - mondja McFadden."
"A művészeti ábrázolások és a populáris kultúra hajlamos arra, hogy őseinket ezeknek az archaikus és tehetetlen embereknek tekintsék, és elfelejtjük érzelmi tapasztalataikat és reakcióikat, mint például a gondoskodás vágya és a gyász érzése, több tízezer éves múltra tekint vissza, így hozzátéve ezt az érzelmi és Az emberi narratíva empatikus aspektusa nagyon fontos."
publikáció 2021. október 19.
American Journal of Biological Anthropology
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!