Kémiában a tenzió definíciójába alapból belefoglaltatik, hogy ez egy parciális gőznyomás egy telített rendszerben?
Többször átolvasva sem értem elég pontosan, hogy mi a kérdés. Kezdjük akkor a definícióval, és aztán, ha valami nem tiszta, majd kérdezel.
A tenzió (gőznyomás) egy zárt rendszerben, adott hőmérsékleten lévő, egykomponensű kétfázisú rendszerben a gőzfázis nyomása. Szóval ugyanaz a vegyület van jelen a folyadék és gőzfázisban. És adott hőmérsékleten amikor a kondenzáció és a párolgás egyensúlyban van, ezt a nyomásértéket nevezzük az adott vegyület tenziójának.
Szia, köszönöm a választ. Azt írtad a definícióban, hogy egykomponensű, bár mi mindvégig elegyekkel számolgattunk (pl. víz/etanol elegy), vagyis szerintem többkomponensű is lehet, meg egykomponensű is. A kérdésemet is így kell érteni, vagyis egy olyan rendszerről beszélünk, ahol van egy folyadékfázis (kétkomponensű), meg van egy gőzfázis (szintén kétkomponensű).
Kétféle definíciót láttam tenzióra, és e két változat közül szeretném megtudni, melyik a jó meghatározás:
-A "folyadékkal egyensúlyban lévő telített gőz egyik komponensének parciális nyomása"
VAGY
-"A folyadékkal egyensúlyban lévő telített gőz nyomása"
Induljunk egy kicsit messzebbről. Sokan úgy vélik, hogy ha egy vízzel félig telt edényt feltesznek a tűzhelyre, és a vizet felforralják, akkor forrásban lévő víz edényére fedőt téve a gőztérben a víz tenziója mérhető a lefedés után közvetlenül.
Holott dehogy. A lefedés előtt a gőztér (az edény térfogatának a fele) nyitott rendszer volt, szóval a vízgőzön kívül levegő IS van a gőztérben. A lefedés után közvetlenül a gőztér összetétele: vízgőz, nitrogén, oxigén, széndioxid, nemesgázok...
Ha néhány percig intenzíven forralod a vizet úgy, hogy a gőz emelgeti a fedőt és a folyamatosan fejlődő gőz kihordja a gázkeveréket, akkor gyakorlatilag (és nem elméletileg [mert Wadmalacra emlékezve elméletileg soha nem lesz ilyen pillanat]) szóval gyakorlatilag eljő a pillanat, amikor a gőzteret már csak a vízgőz alkotja. Ez egy kétfázisú, egykomponensű rendszer lesz.
A kettő definíció közül ekkor a második definíció a jó.
Amíg a fejlődő gőz nem hordta ki az összes levegőt, addig meg az első definíció volt igaz. [Mert a gázfázis gőz-levegő rendszer volt, és a gőztér nyomását nem tisztán a vízgőz okozta, hanem a gőz parciális nyomása mellett számottevő volt a nitrogén parciális nyomása és az oxigén parciális nyomása IS.]
Szerintem azért okoz gondot az értelmezés, mert valahogy elsikkadt az eddigi tanulmányaidból a fejezet bevezetésében az, hogy a gőztérben nincs, nem lehet semmi más. Csak a folyadék fázisban lévő komponens, vagy komponensek.
Ha egy komponensről van szó - akkor a folyadék fázisban is, és a gázfázisban is csak ő van. Ekkor a második definíciót alkalmazzuk.
Ha kettő vagy több komponens van a folyadékfázisban és a gázfázist is ugyanezek a komponensek alkotják, akkor csempésszük be a definícióba a parciális kifejezést, ha egy adott komponens tenziójáról beszélünk. Mert egy etanol víz rendszerben a gőztérben a nyomást (ami fedőt nyomja, ha lehegesztem) az össz-tenzió okozza ami a vízgőz parciális nyomásának, és az etanol parciális nyomásának az összege (az adott hőfokon). (Szóval a parciális kifejezést csak több komponens esetén használjuk az egyedi komponensek nyomásának/tenziójának a megnevezésére.) És az össz-tenzió, a parciális tenziók összege. Vagy az össz-tenzió a parciális nyomások összege.
Ráadásul éppen egy azeotrópot képező elegyet választottál a víz-etanol rendszer említésekor. Azeotrópot képező elegyeknél sajnos nem tudod a egyszerű desztillációval a komponenseket egymástól tökéletesen elválasztani. Lásd Konovalov törvények.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!