Mitől robbanhat fel egy atomerőmű?

10: Az automata berendezés leállítja a reaktort ha problémát észlel. Csernobilban azzal kezdték hogy ezt az automatikát lekapcsolták, és teljesne kézi vezérlésre állították a reaktort.

Ha úgy magára hagynak egy atomerőművet akkor az előbb utóbb leáll. De a probléma nem ér véget, mert évszázadok sugárzik a benne lévő anyag, amit még elég sokáig hűteni kell. És ha hűtésnélkül marad még okozhat gondot.

Fukusima 6 reaktora közül 3 eleve állt karbantartás miatt, 3 pedig azonnal automatikusan leállt a földrengés kezdetekor. Viszont egy leállított reaktort is hűteni kell még hosszú, hosszú ideig, hiszen továbbra is van hőt termelő reakció. Na ezzel az utólagos hűtéssel volt a gond. Mind a 3 automatikusan leállt reaktor leolvadt, de a 4-es reaktorban is volt gond bőven, pedig mindent megtettek, hogy helyreállítsák a hűtést.

És akkor képzeljünk el mondjuk egy Carrington eseményt napjainkban. Gyakorlatilag az egész bolygón megszűnne az elektromos hálózat, leállnának a műholdak (GPS), minden kommunikáció, internet, tájékoztatás, közlekedés, gyakorlatilag minden, hiszen mindenhez kell elektromos áram. Na most akkor képzeljük el, hogy mi lenne azzal a több száz atomerőművel, amik jelenleg üzemelnek...

Természettörvények esetén nem találgatni kell, hanem tanulni. Hogy megértsük.

Vannak olyan anyagok, amelyek atomszerkezete olyan elektronokat tartalmaz, amik nem a helyükön vannak. A természet ezeket a helyükre akarja vinni, ez viszont energiafelszabadulással jr. Ezt a jelenséget itt sugárzásnak nevezzük. És ez a sugárzás az anyagmennyiséghez képest meglehetően nagy energiát hordoz. Amíg az anyag sét van szóródva, és jó mélyen, addig a föld felszínén ebből addig nem sokat érzékelünk. Ám ha kibányásszák és erősen feldúsítják (csak a sugárzó anyagrész marad), akkor durva dolgok tudnak történni. Ez az anyag az urán egy izotópja, amelynek a felezési idejét tízezer években mérik (vgyis ennyi idő után feleakkora energiát sugároz ki).

Az atomerőműben z a dúsított urán cellákban van, és egy rendszer kzel viszi őket, ekkor beindul egy reakció, ami hatalmas energia felszabadulásával jár, ez termel végső soron áramot. Az energiamennyiséget szabályozni tudják egy bonyolult módszerrel, aminek lényege, hogy a cellák közé grafitrudakat dugnak (az megköti az energiát egyrészt, és csökkenti a sugárzást másrészt). Ez a rendszer gondos számításokkal egy automatizmust működtet, ami mérésen alapszik. ha ez működik, és van hűtővíz, akkor oda nem kell ember. Sőt, az ember csak kárt okoz. Ha viszont valami okból ez a rendszer nem működik jól (pl. földrengés van - Fukusima, vagy szándékosan kikapcsolják és rosszul - Csernobil), akkor emeri beavatkozással azonnal működtetni kell a grafitrudakat. ha nem teszik, vagy nem elég gyorsan, akkor az atomerőműből atombomba lesz. Nem olyan, mint egy erre a célra gyártott, de ugyazon az elven működik. És ha ez szétveti a sugárzó anyagot, akkor ott pár százezer évig sugázás lesz, ami nem tesz jót az egészségnek. Csak mondom, a csernobili mentésben résztvevők túlnyomó többsége két éven belül meghalt sugárbetegségben.

Az atomerőmű egy békés jószág és hasznos, ha mindenki betartja a természet szabályait. De a természet nem korrumpálható, ha megsértik a szabályokat, akkor durva következmények lesznek. És eddig minden baleset emberi hibából következett be. A kicsik is meg a nagyok is.

A magára hagyott erőmű (ha minden szükséges automatizmust jó állapotban hagytak ott) nem robban fel és nem okoz balesetet soha. Pár százezer év múlva elenyészik. Csakhogy a természet rendje a változás, és ha olyan változás történik, amit nem kalkuláltak be, akkor ezt hiába veszi észre a rendszer, nincs rá automatizmus, tehát emberi beavatkozás kell. Méghozzá azonnal. Ezért a valóságban ember nélkül előbb utóbb olxan esemény történik, ami bajt fog okozni.

Sem Csernobilban sem, sem Fukusimában nem atomrobbanás történt. Mindkét helyen kémiai robbanás volt. A magas hőméréséklet miatt fejlődött hidrogén gáz robbant fel, ami szétszórta a sugárzó anyagot. Emellett a reaktorok leolvadtak (megolvadtak), de nem robbantak fel.

A nyomott vizes reaktorokban nem is következhet be atomrobbanás, mert a neutronokat fékező anyag a hűtővíz. Amikor az elpárolog, nem keletkeznek lassú neutronok. A gyors neutronok csak kis valószínűséggel lépnek reakcióba az urán magokkal, ezért a láncreakció leáll. Fukusimában is csak leállt és leolvadt a reaktor. A kémiai robbanást a hűtés nélkül maradt elhasznált fűtőelemek okozták, mert a könnyűszerkezetes csarnokuk megtelt hidrogénnel.

A grafitmoderátoros reaktoroknál történhet atomrobbanás, ezért is nem készítettek ilyet az USA-ban. De Csernobilban sem jutott el idáig a baj.

Nézzük (visszafelé): Ha az általad írt járványban minden ember meghal a földön akkor már mindegy, hogy az a pár atomerőmű robban vagy sem, meg mi lesz velük.

Az, hogy "felrobban" az önmagában egy bonyolult kérdés. Ketté kell választani:

a./ kialakul egy ún. nukleáris robbanás mint pl. egy atombomba, hidrogénbomba stb. esetén: ennek az esélye szinte 0. Főlge a korszerűbb nyomotvizes reaktorok esetén. Ezek nem képesek így felrobbani.

b./ Bekövetkezik egy kémiai robbanás ld. pl. Fukusima meg Csernobil. Ez már kicsit bonyolultabb. Ugyanis arról van szó, hogy ha leállítanak egy atomerőművet (de ez a god a "kiégett" fütőelemekkel) azok még hosszű-hosszú ideig sugároznak (nem kicsit, hanem nagyon) és ez a sugárzás hőt termel. Ezért hűteni kell azokat. Ha nem kapnak hűtést akkor megolvadnak. (ld. Paksi üzemzavar kb. 15 éve). Illetve ha még ekkor sem kapnak hűtést (szerencsére Pakson ez már nem következett be, mert időben megtörtént a beavatkozás) akkor nagyon felmelegszenek. Ekkor egy másik durva veszély áll elő (ez történt Fukusimában) az egyik "segéd anyag" amibe az üzemanyag van "csomagolva" magas hőmérsékleten elkezdi hidrogénre és oxigénre bontani a vizet. Ez az ún. durranó gáz. Ez viszont képes felrobbani (kémiai robbanás) és ez is képes szétszórni a környezetbe a sugárzó anyagokat. Ha nincs a földön élő ember akkor ez akár be is következhet.

Semmitől. Maximum leolvadni, megoldvadni tud. Nincs benne olyan hasadóanyag, ami atombombaszerűen robbani tud. A atomreaktorok hasadó anyaga negyed annyira van dusítva mint az atombában, ezért nem tud felrobbani.

Esetleg gőz "robbanás", vagy a magas hőmérsékleten bekövetkező vizbontás miatti hidrogén-oxigén robbanhat mint durranógáz.(a viz 1850 fokon bomlik hidrogénre oxygénre.)