Csernobili atomerőmű egy tervezési hiba miatt úgyis felrobbant volna vagy egy véletlen mulasztás következménye volt?

A kezelők és az erőmű vezetése szándékosan nem szokványos módon üzemeltette a reaktort egy kisérlet céljából. Szintén szándékosan kikapcsoltak automata biztonsági berendezéseket.

A fékezőrudak tervezési hibája csak ilyen körülmények között volt a baleset egyik súlyosítója.

Ha nem Csernobil robbant volna fel, akkor egy másik ugyanolyan típusú erőműben történt volna meg az eseménysor. Vagy ha nem a szovjeteké robban fel, akkor lehet, hogy a franciáké vagy amerikaiaké. Lehet, hogy kicsit máshogy, lehet hogy nem lett volna olyan súlyos következménye, de az is lehet, hogy még annál is rosszabb lett volna. Nem ez volt az első és nem is az utolsó atomerőművi baleset, a körülmények közrejátszottak abban, hogy ezt jegyeztük meg.

Jelenleg igen nagy viták folynak arról, hogy valóban minden üzemi baleset elkerülhető-e, vagy egyszerűen el kell fogadni, hogy létrejöhetnek olyan eseményláncolatok amiben mindenféle automatizáció, felügyelet és visszacsatolás ellenére bekövetkezhetnek katasztrófák. A STEM társadalom arra építette az egész technológiai modellt, hogy a megfelelő biztonsági rendszerek mellett determinálhatóvá válnak az eseménysorok (azaz kvázi tudunk Istent játszani az erőművön belül). Azonban az utóbbi időben egyre több katasztrófa-kutató társadalomtudós veti fel, hogy ez egy nagyon buta és primitív feltételezés, hiszen mindig létezni fog egy valamilyen szintű episztemikus bizonytalanság, amivel a mérnökök és fizikusok nem tudnak mit kezdeni akármennyire is fáj ez nekik. Ezért mindig lesznek légikatasztrófák, autóbalesetek és felrobbanó atomerőművek is. Sőt - minél jobban azt hisszük, hogy urai vagyunk egy folyamatnak (mondjuk egy nukleáris bomlásnak) ez a bizonytalanság annál nagyobb lesz.

Ebből persze az a sajnálatos konklúzió is következik, hogy ha teljesen 0-ra akarjuk csökkenteni a nukleáris balesetek lehetőségét akkor nem építünk atomerőműveket, atombombákat és úgy általában nem használjuk ezt a technológiát.

"...37 éve robbantották fel az ukránok a Csernobili atomerőművet."

No akkor álljunk itt meg!

1) Nem szándékos robbantás volt!

2) Nem az Ukránok csinálták. Szovjet atomerőmű volt. És többségében orosz alkalmazottakkal. Cs]nza dolog lenne ay Ukránokra fogni. Felszabadulási ajándékként megkapták a radioaktív területet hogy ne Oroszország problémája legyen. "Nesze sánta itt egy púp."

Továbbá:

- Ugyanilyen típusú RBMK reaktornál Chernobilt megelőzően is volt egy hasonló baleset amikor majdnem bekövetkezett hasonló. Tehát az a konstrukció tényleg veszélyes volt. De a súlyos baleset tényleges bekövetkezéséhez viszont kellett a tudatlanság és hatalmi / parancs elvű vezetés.

- Chernobil után módosítottak az RBMK reaktorokon szigorúbb szabályok mellett megfelelőbb biztonsági berendezéseket is beépítettek. Pl nem lehet már minden rudat felhúzni, lekapcsolja magát a reaktor bizonyos körülmények fennállásakor stb.

Meglepő de RBMK reaktorok máig működnek így oroszországban. Persze kampányolnak a bezárásuk mellett sokan sok okból. De újabb hasonló baleset esélye kizárt már.

"A csernobili baleset óta a működő RBMK reaktorokon számos biztonságnövelő intézkedést hajtottak végre, jelenleg (2020-ban) három oroszországi erőműben összesen 9 db RBMK–1000 blokk üzemel. 2018 decemberében leállították a Leningrad–1 erőművi blokkot, 2020 novemberében pedig Leningrad-2 blokkot.[2]"

Forrás:

[link]

[link]

"A sorozat szerint a tervezési hiba föggvényében előbb utóbb fel is robbant volna. Ez hihető, hiszen már a tesztnél felrobbant. Kinek lehet igaza?"

Miéféle tesztnél?

Csernobili atomerőmű

Megnyitás: 1977. szeptember 26.

Csernobili atomerőmű-baleset: 1986. április 26.

Több mint 8 évig működött, tehát a konstrukcióval nem lehetett nagy baj. Annyi idő alatt kijött volna a tervezési hiba. A filmekkel meg jobb vigyázni és utánanézni, hogy melyikeben mi helyes vagy sem.

----------

[link]

[link] -baleset

Ha figyelmesen nézted a sorozatot, kölönös tekintettel a végén Legaszov előadására, akkor tudod, hogy a rendszer pozitív üregtényezővel volt megtervezve, a szabályozó rudak végén pedig grafit volt, amely moderátorként hatva a láncreakciót nem fékezte, hanem serkentette. Ezek a tényezők az alacsony teljesítményen elvégezni kívánt speciális teszt esetén rejtettek magukban veszélyeket, amelyek az időleges xenon mérgezés miatt egyfajta "kuktaként" viselkedő, látszólag nyugalomban lévő reaktor gyors megszsaladásához vezettek akkor, amikor a szabályozó rudakat teljesen kihúzták, majd megijedve a hirtelen teljesítménynövekedéstől gyorsan vissza akarták engedni, de nem sikerült.

Senki nem "robbantotta fel" a reaktort. Ez a megfogalmazás szándékosságot sejtetne. Az baleset oka valójában összetett volt, és része volt benne a tervezés miatti instabilitásnak, az inkompetenciának és a politikai rendszerből adódó ostoba makacsságnak, csőlátásnak és tekintélyelvűségnek.