Mi volt az első állat a földön amit Isten vagy az evolúció összehozott a természettudomány szerint?

Ne váltivarú élőlényekre gondolj.

Ne többsejtű élőlényekre gondolj.

Mondhatnám hogy olvasd el az általános iskolai bioszkönyvben, de van egy gyanúm, hogy úgysem tennéd :)

Nem csak úgy hipp-hopp megjelentek, az emlősöknek voltak hüllő elődeik, amik fokozatosan nagyon lassan, sok millió év alatt alakultak emlősökké, lett a pikkelyeikből szőrzet, lett különböző méretű foguk, lettek emlőik és tejkiválasztásuk (az átmeneti formákra jó példák a mai primitíy erszényesek). És a fokozatosság miatt mindig volt nekik párjuk. Példának okáért a mai csivavák méretproblémák miatt már nem tudnak párosodni a normál méretű kutyákkal, de ők sem úgy jöttek létre hogy egyszer csak született egy patkányméretű kutya, hanem sok nemzedék alatt lettek a kutyák egyre kisebbek.

Nem tudom. De két dolgot igen.

1. Az biztos, hogy elöször a protokarióták (sejtmag nélküliek) jelentek meg.

2. Minden ma élőlény közös őse a LUCA (Last universal common ancestor) volt:

[link]

Tegyünk tisztába par dolgot:

- A szaporodás nem minden esetben váltivarú szaporodást jelent. Startból a ma élő giliszta is hímnős. Nincs külön hím és nőstény egyed. Párzáskor csak kicserélik a spermát.

- Vagy ott van kb az összes növény. Nincs külön fiú és lámy almafa.

- Az egysejtűek meg szerinted milyen neműek? Hm? Tudod a spermasejt és petesejt az egy sejt. Namármost ha neked csak egy sejted van, akkor nem lehet azon belül még minimum egy...

_______

- Ne a semmiből létrejött kész állatokra gondolj, mert végtelen átmenet volt közöttük, amelyek fennmaradását a környezeti tényezők határozták meg. Igen, ez a környezeti tényező lehet a tervező ember is (farkas -> kutya), de a vadállatok szaporodásába nem szólunk még mi se bele.

- Ebből meg gondolom következik, hogy NINCS KONKRÉT CÉLJA.

Egy példa:

Képzelj el barna halakat a kék tengeren. Egyszer csak lesz egy olyan variáns, ami kicsit kékebb. Mivel az jobb rejtő szín a nyílt tengeren, kisebb valószínűséggel veszik észre a ragadozók, így később eszik meg, s több utóda van, mint a barnának. Majd ezt megismételjük pár millió generációm át, s az egész végén szép égszínkék halaink vannak (+ esetleg néhány a régi szín(ek)ből)

Ugyanez a mese pisosabb színvariánsal nem ilyen lenne. Azt hamar megeszi valami madár, nem szaporodik, s itt a mese vége.

Vagy a iszapos erdei folyóban a kék is a piros sorsára jutna. Ott a barna szín a legmegfelelőbb. Viszont lehet, hogy egy kis pettyes minta jobb nála, s HA LESZ, akkor elterjed. Ha nem, akkor nem.

Nagyon lebútítva: random lesznek dolgok, amik eltérnek az erederitől (amilyen cseszett hoszzú s vékony az a DNS, az lenne a csoda, ha sikerül mindig tökeletesen lemásolni). S ha azok a tulajdonságok, abban a megadott közegben, ahol az előlény él, hasznosabbak, mint ami a konkurenciának (az eredetinek) vannal, akkor lassan, de bizzosan terjedni kezdenek. Egy idő után meg teljesen kiszorítják a régit.

Vagy nem oszt nem szoroz a létük, így kis számban megmaradnak a régi mellett (pl embernél a kék szem)

Vagy egy vándorlás után, már ők lesznek a jobb. Pl ha az erdőből az egerek valami köves helyre költöznek (árvíz, erdőtűz vagy bármi miatt). A sok fajta színvariánsból a szürkébb marad ott inkább életben. A tengerparton meg inkább a sárgábbak.

Ott vannak a macskafélék. Eléggé hasonlítanak egymásra, szemmel látható eltérések vannak köztük, s egymással párhuzamosan élnek. Egyik gyorsabb, másik nagyobb, attól függően, hogy a préda milyen volt. Más-más kontinenseken vannak. Nem zavarnak be egymás élétébe, nem versengnek egymással.

- A ma elő fajok sem véglegesek. Hanem átmenetek a régmúlt és a jövő fajai közt.

[link]

Az afrikai elefánt után pl lehet lesz valami mégnagyobb fülű. Vagy nem, s úgy jár, mint a mamut. Ki tudja.

A teremtés és az evolúció kicsit mást mond a dolgokról (vagyis, ugyebár attól is függ, hogy a teremtéstörténetet hogy értelmezed).

Az evolúció amúgy nem foglalkozik az élet létrejöttével, az az abiogenezis dolga. (Viszont vannak olyan kutatások, amik szerint élettelen vegyületeknél is figyelhető meg evolúcióhoz hasonló dolog)

Sz abiogenezis szerint az élet egyszerű kémiai vegyületekből állt össze, a különböző komponensei a sejtnek ki tudtak fejlődni maguktól (de ne mai sejtre gondolj, annál jóval egyszerűbbek voltak). Ezek két dolgot tudtak, szaporodni (osztódással) és táplálkozni. Először valószínűkeg csak RNS volt, DNS nem, de persze ilyen egyszerű élőlény nem tudott fenn maradni megkövesedve. Aztán ez változott, fejlődött, egyre bonyolultabb lett, majd többsejtűek is megjelentek, azok is fejlődtek, stb. Nagyon hosszú idő alatt (több milliárd év) jutottunk el oda, ahol most vagyunk.

Azt nem tudják a tudósok megmondani, hogy pontosan hogy történt, viszont az egyes lépésekből sokat tudnak reprodukálni, csak lehet nem pont úgy ment végbe

Az első életer nem úgy képzeld el, mint egy kész, t-rex méretű állatot. Annál sokkal egyszerűbb volt.

Kellett hozzá egy csomó szerves vegyület, nukleinsavak, aztán aminosavak. Nukleinsavakról lehetett szintetizálni más nukleinsavakat, meg aminosavakat is. Amikor pedig ezek összeálltak, akkor volt egy rendszer ami információkat tudott tárolni, közvetíteni (nukleinsavak, RNS, DNS), meg kémiai reakcióknál asszisztálni (aminosavak -> fehérjék).

Aztán már csak hozzá kellett csapni más makromolekulákkal, lipidekkel meg szénhidrátokkal, amik kialakítottak a membránokat.

Később egyre bonyolultabb rendszerek alakultak ki, amit gondolom már élőlénynek lehet nevezni.

És nagyon nagy időintervallumokban gondolkodj, gyors szaporodással. Generációnként egy kis fiszem-fasz0m valtozás is évmilliók-milliárdok alatt nagyon sokat jelent. S ezt se lineárisan, hanem szerteágazóan képzeld el.