A valóságban hogy nézhet ki egy elektron?

A nagyobb molekulákat is nagyon körülményes megfigyelni, és bizony csak közelítő és/vagy implicite képet kaphatunk a szerkezetükről. Természetesen az ilyen leképezéseknek semmi közük nincs a klasszikus optikai mikroszkópiához.

Bizonyos nagyobb molekulák szerkezetét (pl. fehérjék, polimerek, stb.) kristályosítással és a kristály által kiadott röntgendiffrakciós kép alapján értettük meg.

#24 - a fizika törvényei!

Bevezetésnek például:

[link]

Ez most mellébeszélés volt.

A határozatlanság a molekula megfigyelését pont ugyanúgy zavarja.

#26 - de csak "zavarja" és nem lehetetleníti el! A molekula kvrva nagy és nehéz, az elektron pedig nagyon pici és könnyű.

A problémának fizikailag megkerülhetetlen mértéki asszimmetriája van - de eme alapvető tény megértéséhez 90 feletti IQ szükségeltetik!

Még mindig nem látom, hogy hol van az elvi probléma.

Már mondtam, hogy EGYELŐRE nem megoldható. Az, hogy MÉRNÖKILEG még nincs megoldva, más kérdés.

Magyarázat a "Laugh Academy" bentlakásos diákok szintjén:

Fizikailag a maximum, hogy tüzérségi lövedékek szórásképe alapján képezhetjük le egy kőépület és egy lövedékkel megegyező kőtömb alakját.

Az épületek esetében pár száz lövés után már valami homályos képünk lesz az ablakok és az emeletek számáról és az alaprajzról.

Egy kőtömb esetében hozzávetőeges becslésünk lehet annak a tömege és alaki tényezője arányáról - viszont soha se fogjuk megtudni, hogy tetraéder, kocka, dodekaéder, gömb, tojás, stb. alakja volt-e a vizsgált objektumnak!

P.S.

kőépület = molekula

elektron = építőkő

lövedék = kőből faragott ágyúgolyó