A valóságban hogy nézhet ki egy elektron?
Én ilyen pici gömbnek képzelem el, de meglepődnék, ha ez lenne a valódi alakja.
A tudomány mit mondd erről a témáról?
válasza:Tényleg nehéz lenne kigooglizni a témát? Most itt oldalakon keresztül másolgassuk be neked az idevágó fejezeteket a fizikakönyvből?
😨
Innen elkezdheted a tanulást:
#1
De a húrelmélet szerint ha jól tudom, a részecskék nem is pontok, vagyis ellentmondanak az én elképzelésemnek.
Azért tettem fel a kérdést, mert a legfrissebb tudományos eredményekre vagyok kíváncsi. A magyar Wiki ebben nem biztos, hogy a legjobb.
Tanulok angolul, viszont még nem vagyok azon a szinten, hogy komoly szakirodalmat olvassak.
Akkor már egyszerűbb volt ideiírni
válasza:Kérdező - számodra bőven elég lesz, ha a már száz éve megfogalmazott elméleteket megérted - ami az elektron fogalmát illeti!
😉
válasza:Nem pont.
Az a vicc, hogy az égitesteket lehet tömegponttal modellezni. A Föld (elég messziről) lehet egy pont.
Az elektron meg nem. Az nem működik, ha pontnak képzeled.
Az atomban kicsi felhőnek képzelheted, van erre egy nagyon jó weblap. Már volt itt ilyen kérdés. Keresd vissza.
válasza: válasza: válasza:Elektron:
Elemi részecske. Hozzávetőleg 403, hármas jelenpont-konfigurációból induló 🔷ikozaéder alakú időtérszerkezet; felületén tizenkilenc konvex-konkáv, folyamatosan keletkező és folyamatosan elmúló –a
krokodil bőréhez hasonló felszínű – időlapát határolja (RR = 9). Hét domináns csavarodó
időinterferencia-nyúlvány forog körülötte, a múltlapátokkal ellentétes irányban. A neutronokban születik.
Részlet prof.Kisfaludy György időfizikus könyvéből [link]
válasza:A legmodernebb elméletek szerint (kvantumtérelmélet) egy kiterjedés nélküli objektum, azaz egy pont.
A húrelméletet nem hoznám ide, hogy modern ismeret, mivel egyáltalán nincs bebizonyítva hogy igazi elmélet lenne.
válasza: válasza:Kellően kis méretű dolgokra értelmét veszíti a "valahogy kinézés" fogalma, mert a látás mögötti fizika korlátai nem engedik meg, hogy akármekkora nagyítást alkalmazz. Szóval az igazság egyik része az, hogy az elektron nem néz ki sehogy.
A másik része az igazságnak az, hogy különböző műszeres mérések eredményeit lehetséges vizuálisan ábrázolni, az elektron valamilyen mérhető tulajdonsága vagy interakciója, vagy foton kibocsájtás alapján. Ezek viszont nem valódi képek, csak mért adatok grafikus ábrázolásai.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!