A természettudományban van olyan, amit 100%-ig biztosnak lehet venni?

@9:

Nemrég pont összefoglaltam, miről szól az evolúció, beidézem újra ide:

1, Reprodukció

Azaz szaporodás. Ez a pont pusztán annyit mond, hogy az élőlények szaporodnak.

2, Variáció

Az élőlények a szaporodás során nem saját maguk tökéletesen pontos másolatát hozzák létre, általában kisebb és bizonyos okokból néha nagyobb eltérést mutatnak az utódok.

3, Szelekció

A különböző tulajdonságokkal rendelkező utódok nem azonos esélyekkel indulnak az életben, bizonyos eltérések bizonyos tulajdonságokban előnyösek, mások hátrányosak.

És ennyi. Ha ez a három létezik, akkor az evolúció zajlik, nem tud nem zajlani. Evolúció kizárólag akkor nem tud lezajlani, ha a fenti 3 pontból legalább az egyik nem igaz, azaz vagy

- az élőlények nem szaporodnak, vagy

- szaporodás során mindig, minden esetben teljesen pontos másolatok, a felmenőikkel teljesen azonos utódok születnek, vagy

- teljesen mindegy, melyik egyed milyen tulajdonságokkal bír, mindegyik ugyanakkora eséllyel marad életben és szaporodik tovább

Ezek közül melyikre mondhat nemet az ember?

Szerintem te továbbra is teljesen féreérted az evolúciót. Az ember szociális viselkedése az emberi társadalomban minden létező szinten - az egyéntől a teljes fajig végigmenőleg - szerepet játszik a génkészlet minden szinten - szintén egyénitől fajszintig - történő továbbadásában. Avagy egyszerűbben: akármire akármit mond az ember, az pontosan az evolúciós folyamat része lesz.

"És bármennyire kevéssé is ismerem az evolúcióelméletet, tartom azt, hogy nem mindenható, és nem 100%-os magyarázat a dolgokra."

Mielőtt reagálnék, hisz ez így erősen homályos, mire gondolsz konkrétan, mire nem ad teljes magyarázatot? Illetve mi alapján gondolod, hogy nem ad?

Ami már elérte a tudományos elmélet* szintet, a téma szakemberei egyhangúan igaznak tartják azt veheted biztos tudásnak. Persze a téma/ modell idővel bővülhet, itt-ott pontosodhat, de egy elmélettel nem igazán szokott megesni ,hogy alapjaiban hibás lenne. Vegyük példának az evolúciót és a gravitációt, ha már ezek lettek felhozva. Darwin (és Wallace) akkor még szinte semmit sem tudott a genetikáról s ez ma már szerves része a biológiai evolúciónak. Ez azt jelenti ,hogy tévedett? Nem, amit akkor megfogalmazott az ma is igaz s működik, pusztán bővült a téma ahogy haladt előre a tudomány.

S Newton tévedett? Nem, amit ő leírt az ma is igaz és működik. Pusztán annyi történt ,hogy megtaláltuk az általa leírt fizikai modellek határait s jött Einstein és hozott olyat ami működik azokon a határokon túl is (egy darabig biztosan).

Olyanra ne várj ,hogy egy témában soha nem lesz több előrehaladás, lezártnak lesz tekinthető. Legalább is a mi életünk során nem számítok ilyenre, pláne ilyen nagyobb kaliberű dolgokban amik mind a mai napig bővülnek.

*itt megjegyezném ,hogy igazi elméletre gondolok. Nem pedig arra mikor valaki előáll egy új hipotézissel ami még nincs bizonyítva s könnyen lehet ,hogy nem is lesz igaz, de “elméletnek” fogják nevezni mondjuk cikkekben.

Igen, például a matematikában vannak 100% bizonyított dolgok.

De mondjuk a szupravezetés (a végtelen vezetőképesség) az 100%, hogy tényleg végtelen.

#5

"pl. az evolúció elméletet kérdőjelezd meg, úgy hogy segítesz egy nálad gyengébbnek."

Ez nem kérdőjelezi meg az evolúciót.

#7

"Hát arra gondoltam, hogy az evolúcióelméletben van olyasmi, hogy a gyengébb elpusztul, és az erősebb az aki tovább él, és viszi tovább a genetikai vonalat, stb. (olyan nagyon nem vágom az evolúció elméletet, szóval ennél részletesebb nem hiszem hogy tudok lenni)."

Az én tanácsom, hogy mielőtt meg akarnál kérdőjelezni egy elméletet, először ismerd meg pontosan, mit is mond.

"Szóval végső soron nem azt kérdőjelezi meg, hogy az evolúció igaz-e, vagy működőképes-e valamely keretek között, hanem azt, hogy az evolúció (vagy tágabb értelemben a természettudomány), ami a 100%-os válasz mindenre."

Az elég egyértelmű, hogy az evolúció nem válasz mindenre. (Mert ezt nem is állítja az elmélet.) Mondjuk az általad leírt viselkedés pont jól magyarázható evolúciós modellekkel.

Kedves Kérdező!

Ha jól értem, az a kérdés, hogy laikus vagy (nem természettudományos területen dolgozol), és ha természettudományos témákkal foglalkozol, akkor veheted-e 100% biztosnak a leírtakat.

Nos, azzal egyet értek, hogy a kritikus gondolkodás nagyon fontos (és egyébként nem csak a természettudományban, bár ott különösen).

Ezalatt azonban nem azt értem, hogy automatikusan kérdőjelezz meg mindent, amit olvasol. Az igaz, hogy a tudásunk nem tökéletes. Még az is igaz, hogy elvileg minden természettudományos elmélet, modell lehet hibás. (Sőt, egy megfigyelés, mérés eredménye is lehet.) Azonban azt is érdemes észben tartani, hogy az emberiség (a tudomány) évszázadok óta gyűjti a tudást, és folyamatosan ellenőrzi is. Elég kicsi az esélye annak, hogy egy, a tudomány által általánosnak tekintett, sokszorosan ellenőrzött elmélet, modell hibás legyen (de természetesen nem 0). (És nyilván a friss tudásunk esetében nem ez a helyzet, ott nagyobb eséllyel vannak hibás elképzelések.) Szóval hogyha valamiben nem értesz egyet a tudományos konszenzussal, kicsi az esélye, hogy neked van igazad (persze ez sem 0, de azért elég elhanyagolható). (Ne érts félre, ez nem személyeskedés akar lenni, ez bárki esetén így van, aki nem a téma szakértője. Sőt kisebb mértékben még valószínűleg a téma szakértői esetében is.)

Ettől függetlenül a kritikus gondolkodás nagyon fontos. Ez alatt főleg azt értem, hogy próbáld végig gondolni az leírtakat, megérteni, akár azt is felismerni, ha a nem értesz egyet azzal, amit olvasol, vagy más következtetésre jutsz. Természetesen a kritikai gondolkodásnak a saját elképzelésedre is ki kell terjednie, hiszen könnyen lehet, hogy a te fejedben él téves elképzelés a valóságról. Nyilván a kritikus szemléletmód akkor igazán jó, hogy ha ellentmondásra jutsz, akkor annak megpróbálsz utána is járni (természetesen elfogulatlanul, nem úgy, hogy a saját álláspontodat próbálod minden áron igazolni).

Ez több szempontból fontos:

1. Az áltudományos források felismerése. Ilyenből elég sok van az internet bugyraiban, de máshol is. Nyilván amiket ezek állítanak, az nem (vagy legfeljebb részben) igaz, így értelemszerűen hasznos, ha ezeket felismered.

2. A források pontatlanságai. Hamis állítások nem csak szándékosan lehetnek egy könyvben / videóban / stb., hanem véletlenül is. Ha ezeket fel tudod ismerni, az értelemszerűen hasznos.

3. A források egyszerűsítései. Az oktatási célú anyagok gyakran (szinte mindig) leegyszerűsítik a tudományos modelleket. Ennek oka értelemszerű: megfelelő szintű ismeretek nélkül szinte lehetetlen volna a teljes tudományos modellt megismerni. Ugyanakkor ezt érdemes észben tartani, amikor középiskolai tankönyvekből vagy ismeretterjesztő könyvekből / videókból tanulsz.

4. Magát a tanulás, megértés folyamatát is nagyban segíti a kritikus gondolkodás.

@14:

"De mondjuk a szupravezetés (a végtelen vezetőképesség) az 100%, hogy tényleg végtelen."

Pont sikerült egy olyan példát előhoznod, ami nem csak, hogy nincs 100%-ban bizonyítva, hanem még elméletileg is lehetetlen a 100%-os bizonyítása...

Én fizikáról tudok mondani dolgokat.

Vannak olyan elméletek amik 100%osan kijelenthetők hogy igazak. Például amik szimmetriákra alapulnak, mondjuk a Noether tétel.

A tudományos elméleteknek pedig megvan a tartományuk amin belül érvényesek. Például a Newtoni mechanika pontos ha a sebesség sokkal kisebb a fénysebességnél. Ha már megközelítjuk a fénysebessèget, akkor már nem lesz pontos és kell a speciális relativitáselmélet. De ez nem azt jelenti hogy a newtoni mechanika nem igaz, hanem van egy elmélet ami nagyobb tartományban igaz, és határesetben visszaadja a Newtoni mechanikát.

Tehát ami most tudományos elmélet, az 100% hogy igaz egy adott kereten belül különben nem lenne elmélet. És az hogy ha találunk valamilyen körülményt amikor már nem működik, akkor nem lesz hirtelen hamis, hanem csak elértük az érvényességi tartományának a határát.

#11-es:

1.Reprodukció: erre úgy tudok nemet mondani, hogy egyszerűen nem szaporodok, mert mondjuk nekem az életemhez nem tartozik hozzá, hogy családom legyen. (egy állat mondjuk nem tudom tud-e úgy dönteni, hogy nem szaporodik)

2.Variáció: erre úgy tudok nemet mondani, hogy az emberekre nem génállományokként tekintek, hanem személyiségekként.

3.Szelekció: erre mondjuk úgy tudok nemet mondani, hogy gondoskodok a hátrányosabb helyzetűekről, például csinálok egészségügyet.

"akármire akármit mond az ember, az pontosan az evolúciós folyamat része lesz"

mondjuk, ha írok egy verset, vagy beszélgetek egy barátommal, az hogyan része az evolúciós folyamatnak?

"mire nem ad teljes magyarázatot? Illetve mi alapján gondolod, hogy nem ad?"

Például amiket az előzőhöz is írtam: művészet, érzelmek, kapcsolatok, ezekre nem ad magyarázatot az evolúció. Onnan tudom, hogy ezek a dolgok amiket felsoroltam nem korlátolhatóak bele egy elméletbe.

#15-ös:

Igen, nem biztos, hogy a legjobban fogalmaztam. Nem az evolúciót szeretném megkérdőjelezni, elfogadom hogy igaz, hanem az evolúciónak (meg a természettudománynak) a mindenhatóságát.

Amúgy meg ha meg tudod magyarázni evolúciós modellel amit írtam, akkor valszeg rossz példát hoztam, bocsánat.