Mi a különbség a matematika és a természettudományok között ?

Senki nem titkolja hogy a matematika logika. Ez a teljes tudomány lényege. Az hogy emiatt filozófia lenne-e, az már más kérdés. Feltesszük az axiómákat, és megnézzük, hogy belőlük mik következnek.

Kérdező, ha te ki akarod számolni, hogy mennyi 2+2 akkor semmi gépet nem használsz. A matek egyszerűen logika. Az hogy csinálsz egy matematikai modellre szimulációt, mivel nem tudod máshogy megoldani, az már egy másik kérdés.

A természettudományok máshogy működnek, mint a matematika. A bizonyítás is mást jelent.

Természettudományokban megfigyelésekkel, kísérletezéssel lehet bizonyítani. Egy kísérlet megdöntheti az elméletet, rámutatva arra, hogy az adott elmélet helytelen, újra kell alkotni a modelleket.

Matematikában pedig nincs ilyen. Lehet, hogy kiindulásként vagy egy sejtés, amit bizonyítani szeretnél. Lehet, hogy csak levezetés közben rábukkansz valamire. Ha jó a levezetésed, akkor bebizonyítottál valamit, ami ezután tétel lesz, ami alkalmazható a megfelelő előfeltételekkel. Nincs olyan, hogy kísérletezgetéssel megdönthetem, csak az előfeltevések vagy a levezetések hibáira mutathatok rá.

Röviden: a matematika a természettudományok modellje. A természet megfigyelése során észreveszünk bizonyos szabályszerűségeket, amelyeket rendszereznünk kell, hogy agyunk el tudjon igazodni benne. A rendszerezéshez mennyiségeket kell mérnünk, ezekkel műveleteket végzünk, így ismerjük meg az összefüggéseket.

Ugyanakkor, mint minden, a matematika is a természet része, saját blső szabályrendszere van, amit szintén meg lehet ismerni, így ennek tanulmányozásával lehetőség van a természet bizonyos működésének pontosabb megértésére is, továbbá egyes jelenségek bekövetkezésére a matematikai szabályok segítségével jóslatokat tehetünk.

Például sok kísérlettel megállapíthatjuk, hogy a természetben a tárgyak leesése mitől és hogyan függ. Eközben a matematikában megalkotjuk a másodfokú függvényekre vonatkozó szabályokat, észrevesszük, hogy a tárgyak e függvények szerint esnek le, így anélkül hogy fárasztó méréseket végeznénk, meg tudjuk mondani, hogy a 10. emeletről, kb. 30 méterről kiejtett tárgy mennyi idő múlva ér a földre, és abban a pillanatban mennyi a sebessége.

Természetesen ennél lényegesen bonyolultabb dolgokat is tud a matematika, így segítségével például olyan atomfizikai tulajdonságokat voltunk képesek megismerni, amire a matematika nélkül nem is gondoltunk volna.

A matematika tehát egyszerre egy önálló fejlődéssel bíró tudományág, és a természet szabályainak modellje, más szavakkal leíró nyelvezete.

Én legyszerűsíteném a kérdést.

A matematika egy régi görög szó.

Tudtommal annyit jelent, hogy valaminek a tanulmányozása.

A magyar nyelv sokkal érthetőbben nevezi el ezt a dolgot.

MENNYISÉGTAN-nak nevezi.

Az emberek közötti megértéshez kell.

Az anyagi világ - vagy természet - legfontosabb tulajdonsága, hogy miből mennyi van.

Az anyagi világ a mennyiségeivel hat ránk.

Például az 50 méteres tengerpart és az ötszáz kilóméteres sivatag között csak a mennyiség a különbség.

A tan- szó jelentése pedig : rendszerezett tudásanyag.

Számtan és mértan.

Ez a tudásanyag épp olyan fontos, mint írni és olvasni.

Mégegyszer kihangsúlyozom : Ez az emberek közötti megértéshez kell.

De ezen túl van még az a helyzet, hogy sokan abból élnek meg, hogy túlbonyolítják a dolgokat.

Ha elég bonyolultá tesznek dolgokat, akkor lehet belőle egyetemi tantárgyat kreálni. Fel lehet markolni egy csomó pénzt a Professzori állás betöltéséért. Még Nóbel díjat is lehet kapni.

Akkor is ,ha semmi gyakorlati haszna nincs annak amit művelnek.

Tehát itt a megbecsültség és a valódi társadalmi haszon különválik.