Hogyan működik a higanyos lázmérő és minden mérő? Hogy tudja pontosan mutatni egy kis csőben a hőmérsékletet?

Ez mifelénk anno - a szocialista Csehszlovákiában - magyar tanítási nyelvű alapiskola alsó tagozatán volt tananyag (a 80-as évek második felében).

Még emlékszem a természetismeret-könyvben kiábrázolt kísérleti elrendezésre, melyben üvegcsővel ellátott lombikokban a víz és a petróleum hőtágulását hasonlították össze.

Úgy érzem nagyon szerencsés vagyok, hogy megúsztam a jelenkori, lényegében digitális analfabétizmust produkáló iskolarendszert!

:-)

A jelenkori szlovák iskolarendszert kevéssé ismerem, de a magyar esetben a digitális analfabetizmust a perverz tananyag okozza, amelyet dilettáns akarnokok kényszerítenek az oktatásra kifejezetten hülyítés céljából. Mint mindent, a digitalizálást is lehet rettentően ostobán és profi módon működtetni és használni. Aki ezzel nem lé, magára vessen.

Amúgy a lázmérő trükkje az, hogy a higany viszonylag jól tágul a hőmérséklet növekedés hatására. Ezt úgy lehet kihasználni, hogy viszonylag sok anyagot melegítünk (a testünkkel), és a tágulást egy rendkívül vékony csőbe kényszerítjük, így az adott térfogat változás nagy méreteket ölt, így szemmel jól látható (lásd #4). Már csak kalibrálni kell, hogy értékeket lehessen leolvasni.