A fizikai Nobel-díj kapcsán megdőlt lokális realizmusnak nem lehet köze ahhoz a kérdéshez, hogy szimulációban élünk-e?

> Honnan tudod, hogy nem falszifikálható? Egyébként éppen azt kérdeztem, hogy a EPR kísérletek nem falszifikálják-e.

A falszifikálhatóság azt jelenti, hogy létezik legalább valamilyen elméleti módszer arra, hogy az adott kijelentést cáfoljuk. Az a kijelentés, hogy minden holló fekete, az falszifikálható. Nem kell mást tenni hozzá, mint felmutatni egy hollót, ami mondjuk piros. Az a kijelentés, hogy léteznek zöld alapon lila csíkos hollók, az nem falszifikálható. Hogyan tudnád cáfolni az állítást? Ha idehozod nekem a világ összes hollóját, és egyik sem zöld alapon lila csíkos, akkor én élhetek azzal a kritikával, hogy lehet, hogy egy hollót kihagytál, és az bizony történetesen zöld alapon lila csíkos. Hogy tudnád igazolni, hogy nem hagytál ki egyetlen hollót sem?

Ha belegondolsz az, hogy egy állítás falszifikálható, az azt jelenti, hogy valami érdemi dolgot elmond a világunkról, hogy valami következtetést, predikciót lehet tenni belőle. Az, hogy minden holló fekete, az ad egy előrejelzést arra nézve, hogy ha holnap találok egy hollót, az milyen színű lesz. Ez aztán összevethető a valósággal, azzal, hogy másnap tényleg fekete lesz-e az összes holló, amivel találkozom. Ha igen, akkor örülünk, az állításunk újabb megerősítést nyert. Ha nem, akkor meg elkezdhetünk gondolkodni, hogy az állításunk mögött meghúzódó modell hol hibás vagy hiányos. (Mondjuk nem vettük figyelembe az albinizmus jelenségét.) De az, hogy léteznek zöld alapon lila csíkos hollók, abból milyen következtetést tudok előre levonni a holnap elém kerülő hollók színére nézve? Hogy zöld alapon lila csíkos lesz? Hát vagy igen, vagy nem, hiszen nem azt állítottuk, hogy minden holló zöld alapon lila csíkos, hanem hogy létezik olyan IS. Hogy sárga lesz? Hát vagy igen, vagy nem. Hogy fekete lesz? Vagy igen, vagy nem. Maximum úgy lenne falszifikálható a kijelentés, hogy ha meg lenne határozva valamilyen valószínűség, hogy a hollók mekkora része zöld alapon lila csíkos. Na az már inkább falszifikálható.

Ugyanez a helyzet a „szimulációban élünk” kijelentéssel. Van ennek bármilyen elvi cáfolási módja? Mit kell vizsgálnom, milyen mérési eredménynek kellene kijönnie, amiből kizárólag azt a következtetést lehet levonni, hogy ez a kijelentés nem igaz, nem szimulációban élünk? Nem tud senki ilyet mondani. Akkor viszont elmond bármit a „szimulációban élünk” kijelentés a világról? Milyen következtetés alakul máshogy, ha szimulációban élünk, ami különbözik attól, mintha nem élnénk szimulációban? Mert ha van ilyen, az módot adna a kérdés eldöntésére. Viszont ha nincs ilyen, akkor a „szimulációban élünk” az pont annyira semmit sem állító mondat, mintha azt mondanám, hogy „ilyen a világ”, vagy „Isten útjai kifürkészhetetlenek”, vagy a kedvencem, amiből szintén semmiféle érdemi következtetést nem lehet levonni: „nincsenek véletlenek”.

#9

Nem térhajlításról beszéltem. Leragadtál a papíros példánál, azután is vannak mondatok.

4 ""Ugyanis a világunk NINCSEN így összehajtva!

Ez már mérhető, tudjuk!""

A téridőnél nem tudjuk mérni az összehajthatóságot, nem lepedő. A lepedő egy szilárd test. Össze vannak egymással kötve az anyaga. Ott deformációk lépnek fel, ami révén mérhető, ha össze van hajtva. A téridő pusztán virtuális részecske tengerből és fluktuáló erőtérből áll. Nem tudjuk mérni, ha össze lenne hajtva valahol

7# "Nem, távolbahatás valószínűleg nem létezik.

Az összefonódott részecskék egyetlen egységet alkotnak, ezt bontja meg a helyi hatás."

Az hogy egyetlen egységet alkotnak az összefonódott párok, pont azt jelenti, hogy létezik távolbahatás. Ugyanis a konvencionális fizikai szemléletünk szerint egymástól fényévnyire levő részecskék távol vannak. Amikor egyik részecskén bekövetkezik egy hatás pl megfigyeljük és ennek révén a párja kvantumszáma ennek a megfigyelésnek a kiegészítőpárjává alakuljon akkor annak hatásához idő szükséges a másik tőle akár fényévnyire levő párján is. Ez a hatás azonban azonnali mivel egyetlen összetartozó részecskepárról van szó.

Viszont mivel ez ellentmond a szemlélettel, miszerint kölcsönhatás sem terjedhet fénysebességgel gyorsabban, így az azonnali távolbahatás egyben az összefonódott egységet is jelenti.

Tisztázzunk valamit : Egy igen bonyolult szimuláció esetén nem bizonyítható, hogy nem élünk benne (ezt jelenti a falszifikálhatatlanság). Mert pl nem tudunk kilépni a tudatunkból és egy másikéba belépni, hogy meggyőződjünk, hogy nem csak ÉN létezek. Ez a szolipszizmus esetében a meghatározás és itt is igaz. DE!

Amennyiben nem tökéletes a szimuláció rengeteg jel utalhat erre. Korlátozottak a szimulálási kapacitások. Az ebből eredő erőforrások is végesek pl....stb stb hosszú mese lenne.

A 15-ben igaza van akérdezőnek. Viszont a lokális okság sérülése, az hogy létezik azonnali távolbahatás pont, hogy a szimuláció Mátrix elméletét erősíti, hiszen amennyiben egy szerveren vagyunk, akkor azonnal jön létre az okozat is.