A modern természettudomány mikor foglal állást, hogy természetfeletti, vagy istenek semmiféle nem léteznek?

Az hogy ki miben hisz az mindenkinek a magánügye.

De az hogy ki mit tapasztal meg úgy hogy mások is látják az már olyan dolog ami érdemelhet nyilvánosságot.

Ilyenek a paranormális esetek.

Többször volt már nálunk is ilyen megmagyarázni nehéz mert eltér a normálistól.

Vasárnap délután tv előtt ültünk az egész család beszélgettünk egy műsor ment az egyik discovery csatornán a szellemekről.

Egyikünk azt mondta hogy ilyen nincs vagy ha mégis akkor itt előttünk történjen paranormális dolog.

Egy üveg asztal van a szobában közepén egy váza virág benne.

Egy halk majd hangosabb mozgást láttunk a vázánál ide oda finoman billegett.Majd jobban mozgott jobbra balra és az asztal közepéről a szőnyegre csúszott úgy hogy tele volt vízzel és virággal.

Nos volt ott ijedtség sikitás mert olyan váratlanul a szányegre csúszott az asztal közepétől.

Azóta nem beszélünk ilyen dolgokról.

Van köztünk egy egyetemi tanár hát ő is vakarta a fejét azt mondta nem lehet megmagyarázni normális érvekkel amit látott.

Inkább felejtsük el.

Ez volt a válasza egy tudományos végzettségű embernek.

Akkor egy normál ember hogyan viszonyuljon egy ilyen eseményhez?

persze hogy sokan hiteltelenné akarják ezt az egészet tenni.

"egy tudományos végzettségű embernek"

Ahhoz, hogy ezt normálisan vizsgálni lehessen, ismétlődnie kellett volna.

Lehetett például valami helyi rezonancia. Olyan hanghullám, amire az asztal, vagy a váza reagált.

Létezik tudományos magyarázat.

Persze lehetett valami ezoterikus dolog is, de azt ne itt vesd föl. Itt tudomány van.

TERMÉSZET Freund Tamás szerint az ateista tudósok értelmetlen hiedelemrendszerben élnek

“Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség.

Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék.

A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei.

Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét.

A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa.

Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni.

Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?

… Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára…

Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne.

Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek…

Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába.

Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet.

Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki.”

Freund Tamás agykutató akadémikus MTA

A fimonhangoltsággal két probléma is van.

Az egyik az, hogy mi itt vagyunk... TEHÁT ez a probléma csak ott jelentkezik, ahol már van értelmes élet.

Egy lottó nyertes sem fog csalást kiáltani csak azért, mert ő nyert (pedig mennyire kicsi esély volt rá).

A másikról pedig Dávid Gyula beszél: van néhány olyan dolog, ami úgy néz ki, hogy létrehozta a finomhangoltságot (egy részét). Természeti törvények miatt.

A modern természettudomány olyan dolgokkal foglalkozik, amiről ha írnak egy publikációt Ausztráliában, és Európában valakit érdekel a dolog és elolvassa, és ő is megnézi, hogy valóban úgy van-e, ahogy a cikkben írva vagyon, akkor ő is ugyanazokat az eredményeket fogja kapni.

Istennel kapcsolatban ez nem működik, mert amit Mr.Smith tapasztal (állítólag) vele kapcsolatban Ausztráliában, Kovács úr Kiskunlacházán nem tudja reprodukálni.

De ha már a tudományok topikban vagyunk, érdemes elolvasni Karel Čapek: Az utolsó ítélet című novelláját:

[link]

Jó közelítés, én is hasonló nézőpontból szemlélem a világot, mint Čapek, és én is ilyennek szeretném látni, ha lenne. Amúgy buddhista vagyok...

#57 "állítólag minden amit érzel, gondolsz vagy teszel az végérvényben a túlélésed érdekében teszed illetve a fajod fennmaradása érdekében"

És mi az, ami ebbe nem tartozik bele? Szeretet és összetartozás más fajoknál is van, nagyban segíti a túlélést.

59

Igen erről beszélek. Hogy a tudomány visszarántja az embert egy állat szintjére hiszen az az állítólagos igazság, hogy minden ösztönből teszünk amit az ösztöneink diktálnak.

Ez nagyon nem fair. Mert ha azt nézzük, hogy egy spirituálisan fejlett közösség hogy működik és mennyire fenntartható hosszú távon és egy nem spirituális hogyan működik és mennyire fenntartható, akkor azt láthatjuk, hogy az utóbbiban előbb utóbb felfalják egymást és káosz uralkodik, bizonytalanság, bizalmatlanság és félelem.

A lelki élet és spiritualitás nagyon is felsőbbrendű.