A fizika szemszögéből létezik nyitott jövő, vagy sem?

#15 > valódi véletlenre a jellemző, hogy senki, semmilyen módon nem tudhatja előre az eredményt

Valódi véletlen az, amit nem lehet a rendszer jelenlegi vagy valamilyen múltbéli állapotból megjósolni. De ez nem mond ellent, nem zárja ki az „eleve elrendeltséget” (hogy ezt a vallásokban használt fogalmat nem vallásos értelmezésben idecitáljam.)

Ugye a XIX. századig az volt az általános elképzelés a tudomány akkori állása alapján, hogy minden állapot az azt megelőző állapotból kauzálisan, egzakt összefüggések mentén előrejelezhető. Ha van egy v sebességgel mozgó test, akkor előre jelezhető, hogy t idő múlva hol lesz, hogy ott ütközni fog valamivel, amit követően meg az energiamegmaradás és a lendületmegmaradás törvényéből kiszámolható módon fog eredményezni egy v₁ és v₂ sebességgel mozgó testet, stb… Ha ismerjük a biliárddákó pontos helyét, helyzetét, sebességét, meg minden szükséges paramétert – a golyók helyétől kezdve az asztal egyenetlenségén át a kisebb légmozgásokig –, akkor kiszámolható, mi lesz a lökés utáni állás az asztalon, és elvileg azelőtt kiszámolható, mintsem a végállás ténylegesen kialakulhatna. A világon tehát minden állapot az azt megelőző állapotból ok-okozati összefüggések alapján következkezik.

Aztán jött a kvantumfizika, a határozatlansági elvvel, szuperpozícióval, Bell-egyenlőtlenséggel, és miegyebekkel. A kvantumfizikában számos jelenség csak valószínűségi függvényekkel írható fel, ami statisztikai megközelítésben ugyan helyes, de az egyedi események végkimenetele véletlenszerű. Néhány tudományos eredmény arra enged következtetni, hogy ezen véletlenszerűség mögött nem rejtett paraméterek, rejtett komplexitások állnak, hanem valódi véletlen határozza meg az egyes események kimenetelét. Ergo amit a XIX. századig gondoltak az nem igaz, egy jelenbeli történés nem határozható meg a múlt állapotából kauzálisan következő módon.

De ettől még lehet a jövő befagyott. Lehet, minden esemény a jövőre nézve fixált úgy, hogy egy-egy esemény nem következik kauzálisan a múltbeli állapottól. A valódi véletlen és a befagyott jövő nem egymást kizáró koncepciók.

~ ~ ~

Tegyük fel van egy szoftver. Te csak annyit látsz, hogy minden percben kiír egy számot ez a szoftver. Lehet, hogy a dolog kauzális, tehát minden szám az előzőből valamilyen egzakt matematikai összefüggés alapján következik, így az összefüggések feltárása után minden szám előre jelezhető lesz. (Kvázi így működnek a pszeudorandom-generátorok.) Ennek a fizikai megfelelője a XIX. századig élő koncepció, a jövő kauzálisan determinált.

Az is lehet, hogy a szoftver minden számnál megmér egy csomó ténylegesen véletlenszerűnek tekinthető paramétert, mondjuk a processzor hőmérsékletének utolsó bitjét, a ventilltor fordulatszámának utolsó bitjét, stb… Párhuzamos folyamatok esetén ezek már eléggé véletlenszerűek lehetnek. Vagy lehet úgy is, hogy van egy hardver, ami radioaktív anyagban számolja az elbomlott atomok számát és annak páros-páratlan voltából kreál véletlent. Vagy a kozmikus háttérsugárzás intenzitásából. A lényeg, hogy a szoftver ott és akkor állítja elő a valódi véletlen számot, amit kiír.

De van még egy lehetőség. Lehet, hogy a szoftverben már eleve van egy számsor, és azon megy végig a szoftver, minden lépésben a következő számot kiírva. Ha számok között nincs matematikai, statisztikai összefüggés, akkor ez is valódi véletlennek fog tűnni, a következő szám nem jelezhető előre az addig kiírt számok alapján, de mégis eleve elrendelt, hogy mikor milyen számot fog kiírni a szoftver. Itt persze megvan az a lehetőség – és itt sántít a hasonlat –, hogy megnézzük a szoftver kódját vagy forráskódját, és az alapján meg tudnánk mondani, hogy milyen szám fog jönni holnap, 18:32-kor. De ha mi ezt nem látjuk, nem tudjuk elérni, akkor pusztán a számok alapján azt fogjuk találni, hogy a számok valódi véletlenek, minden statisztikai vizsgálat ezt fogja kihozni, viszont ténylegesen mégis előre meghatározottak.