Hogy lehet legegyszerűbben szemléltetni azt, hogy a Föld golyó egyik félgömbje egyik, a másik félgömbje a másik irányba forog? (Végül is ennek köszönhetően működik másként itt, mint ott a Coriolis-erő.

Én mindìg megszívom a csavarokkal, ha nem szembe van velem a csavar feje.

Szóval én egy menetszárra, vagy egy hosszú csavarra tennék egy anyát, esetleg az anyának és a csavarfejnek a két oldalát más színre festeném filccel. Mondjuk a csavarfej kívülről/fölülről kék, az anya is kék kívülről, a csavarfejjel ellentétes irányban.

Ha kéket látsz, jobbra zár a csavar is, az anya is.

De ha pirosat látsz, a jobbra tekerés pont hogy lazít.

"Hogy lehet legegyszerűbben szemléltetni azt, hogy a Föld golyó egyik félgömbje egyik, a másik félgömbje a másik irányba forog?"

A Föld minden pontja ugyanarra forog. Ha bárhol felnéz az ember a csillagokra, akkor a csilagképek ugyanbban a sorrendben váltogatják egymást.

"Végül is ennek köszönhetően működik másként itt, mint ott a Coriolis-erő."

A Coriolis-erőben azért van különbség, mert az északi félgömbön észak felé haladva közelítünk, a déli félgömbön ugyanolyan irányba haladva (szintén észak felé) távolodunk a forgástengelytől.

#7

Teljesen értelmetlen színezgetned a csavarokat! Attól, hogy egy jobb menetes anyát fordítva tekersz fel egy menetes szárra, az attól még nem válik balmenetessé! Továbbra is ugyan abban az irányba kell kilazítani, mint a megfordítás előtt!

#9

Valóban túlzás lenne a csavarfejet szinezni. De attól még a probléma létezik.

Ha egy jobb menetes csavart az óramutató járása szerint teker valaki, akkor az tőle el fog távolodni. Vagyis belemegy az alkatrészbe. De ha az alkatrész túloldalán van, akkor is tőlünk távolodó irányba halad, vagyis kijön az alkatrészből. Ha be akarjuk csavarni, akkor óramutatóval ellentétesen kell tekerni. :-)