Azt gondolni, hogy egyedül vagyunk az univerzumban tényleg arrogancia?

Amire te gondolsz, az a takarás. Ha pontosan a pálya síkjában vagyunk (NEM a Földpálya, hanem az illető naprendszer), vagyis pont éléről látjuk azt a rendszert, akkor a bolygó rendszeresen kitakar a napjából egy kis darabot, a napfogyatkozás mérhető.

A másik lehetőség, ha nagyjából (nem kell pontosan) oldalról látunk rá az egész rendszerre. Ahogy a mi naprendszerünket is ábrázolni szoktuk. Akkor pedig a bolygó periodikusan rángatja a napját (közös tömegközéppont körül keringenek), ami szintén mérhető.

Értelemszerűen ebből sokkal több van.

#31

Igazad van. Korábban olvastam a második verzióról, de csak szuperbólygokkal kapcsolatosan említették.

A legtöbb előadás az első verziót boncolja.

"csak szuperbólygokkal kapcsolatosan"

Mivel azokat tudjuk mérni.

Egy több éves periódust nem tudunk egyelőre kimutatni. Egy néhány napos, vagy hetes simán kimutatható.

Másrészt ha a Hold keringene a Nap körül, akkor a Nap elmozdulása a mm környékére esne, azt elég nehéz 50 fényévről megmérni.

Míg, ha a Jupiter rángatja közvetlen közelről, akkor már nagyon szépen mozog, jól mérhető.