Mi a magyarázata annak, hogy egypólusú generátornál, ha csak a mágnes mozog és a rézkorong áll, akkor nem indukálódik feszültség, ha a rézkorong forog, akkor indukálódik?.

Az egypólusú generátor működési elve az elektromágneses indukcióra épül. Az indukciós jelenség lényege, hogy ha egy vezető vezeti keresztül a mágneses térben változó mágneses indukciót, akkor a vezetőben elektromos feszültség keletkezik.

Ha a mágnes mozog, az a mágneses tér változását eredményezi, és ezzel együtt egy időben változó mágneses indukciót generál a vezetőben. Amikor a vezető nem mozog, nincs mágneses tér változás, és ennek következtében nincs indukált feszültség.

A rézkorong forgása esetén a mágneses tér változik, és ezáltal az indukált feszültség is változik a rézkorongban. A Faraday-féle indukciós törvény alapján, ha egy vezető mágneses térben változó mágneses indukciót tapasztal, akkor az vezetőben indukált elektromos feszültséget okoz. Ebben az esetben a forgó rézkorongnak változó mágneses teret kell keresztülmennie a mágnes közeledésével és távolodásával, így indukálva a feszültséget.

Ezért, a mágnesmozgás vagy a rézkorong mozgása egyaránt változó mágneses teret okozhat, ami indukált feszültséget eredményez a generátor vezetőiben.

Härtlein Károly itt mutatja be az egypólusú generátort. És valóban nem indukálódik feszültség akkor, ha a korong áll de a mágnes forog.

[link]

#3 - Härtlein Károly kísérletében valami nagyon nem kerek! Merre záródik a mechanikai erőhurok, ha a mágnesre nem hat erő a rézkorong forgatása közben? Az együttmozgást sem mutatta be rendesen csatolt tengelyekkel. Talán jól átverte a hallgatókat ez a vicces öregúr?

Mellesleg a legdurvább az volt, mikor 9 voltos kesztyűpatentes elemekből rakott össze vagy száz darabot, és csak úgy puszta kézzel taperolta a cuccot! Qrva nagy áramütésre volt esélyes a téma - de ahogy a közmondás állítja: "Hülyének hülye a szerencséje!"

XD

P.S.

Az említett elemes kísérleteknél Härtlein Károly az elektrolitkondenzátorok polaritását is notóriusan eltévesztette. Könnyen a pofájába robbanhatott volna a cucc, ha egy percig úgy felejti - bár gondolom így legendás lett volna az előadó hallgatókra gyakorolt hatása!

XD

Milyen elhagyatott lett ez a kérdés!

Arra senki sem gondolt, hogy a Härtlein-féle kísérletben nem az unipoláris feszültséggenerálást detektálta a galvanométerre kötött erősítőmodul? Mert ez is benne van a pakliban!

:)

A forgás irányára reagál a műszer, tehát bizonyára nem a szabad töltéshordozókra gyakorolt tehetetlenségi erő vagy az áramszedőzaj van detektálva, de akkor mégis mit látunk a kísérletben? Talán az igazi mágnesek abban a vastag tartótömbben vannak elhelyezve?

:D

Na, szabad a gazda?

A MEGOLDÁS:

Az unipoláris dinamó akkor és csak akkor termel elektromos teljesítményt (abban az esetben is, ha az csak egy galvanométer erősítőbemenetének elég), ha az érintkezők és a forgótárcsa viszonylagosan elmozdulnak. A mágneses mező nem csak a tárcsára hat, hanem az érintkezők vezetékeire is, ezért a mágnes mozgása nem számít!

Nincs tehát energetikai paradoxon az együttmozgás esetében sem, mert ilyen esetben az erőhurok az áramszedőkre csatolt álló vezetékeken keresztül lép be a tartóállványzatba!

:-)