Rövidzárkor mi történik a feszültséggel? Miért lesz a generátor két végén a feszültség nulla? Ugyanakkor továbbra is lesz áramerősség?

Hmmm, erre járt több deformált lelkű lepontozó (egytől nem megy le 59 %-ra), pedig #1 válaszában nincs helytelen. A lepontozók tudják rosszul. :)

Én azért kiegészíteném annyiban a választ, hogy valóságos szerkezeteknél az áramot nem az ellenállások, hanem a reaktanciák korlátozzák, mert azok nagyobbak, mint az ellenállások. Többet nem írnék, ha tudnám, hogy a kérdező számára világos, hogy a belső feszültség az megvan zárlatkor is, az hajtja át az áramot.

Egyenáramú generátornál könnyebb megérteni. Minden generátornak van egy belső ellenállása. Ha nincs terhelve, akkor mivel nem folyik áram, a belső ellenálláson nem esik feszültség, így a kapocsfeszültség egyenlő az üresjárási feszültséggel. Ha terhelik, akkor folyik áram, ez a belső ellenálláson feszültséget ejt, emiatt a kapocsfeszültség csökken, de a generátor belső feszültsége most is az üresjárási feszültséggel azonos. Szélsőséges esetben, rövidrezáráskor a kapocsfeszültség nullára csökken, de a generátor belső feszültsége most is az üresjárási feszültség, amely a belső ellenálláson hajtja át a zárlati áramot.

Rajzolj fel egy ideális generátort és vele sorosan a belső ellenállást, e kettő együtt a valóságos generátor, ezek után vannak a valóságos generátor kapcsai. Zárd rövidre a kapcsokat, ekkor az áramkörben zárlati áram folyik, de az ideális generátor feszültsége nem változik. Az más kérdés, hogy a valóságban ez a feszültség nem mérhető.

#2 igazad van, én mindkettőtöknet küldtem a zöldet.