Igaz az, hogy a foton "nézőpontjából" az idő nem létezik (bármilyen utat 0 idő alatt megesz) és a Világegyetem egy kétdimenziós sík, amelnyek nincs térbeli kiterjedése?

> A speciális relativitáselméletből következő relativisztikus jelenségeket fénysebességgel mozgó objektumra extrapolálva valóban ez adódik?

Egy lehetséges extrapoláció ez, igen. De ugye az extrapolációnak a tulajdonsága, hogy minden lehetséges extrapoláció egy lehetséges extrapoláció, tetszőleges értékeket vagy jelenségeket felvehetsz, és akkor az egy extrapoláció.

"Közben rájöttem, hogy több ez mint extrapoláció, hiszen a hosszkontrakció képletébe v=c behelyettesítéssel éppen ez adódik."

Ott kapsz egy "1/0" alakú kifejezést, a Lorentz-transzformációnál pedig "0/0" alakú kifejezést kapsz.

[link]

[link]

A relativitáselméletben az idő és a tér nem egymástól függetlenül is létezők, hanem valamilyen értelemben ugyanazon absztrakt dolog tulajdonságai, ezért hívják téridőnek. Azaz a rel.elm.-ben nincs tér idő nélkül és fordítva sincs, a kettő együtt van (vagy nincs).

A sajátidő független a koordinátarendszer megválasztásától. A tömegpont sajátideje a tömegponthoz rögzített(nek képzelt) ideális órán eltelt idő. Következmény: A fényjelhez nem rendelhető sajátidő, csak koordinátaidő.

[link] (13.-ik oldal)

Előző vagyok (12:02-es) .

"Tehát a fénysebességhez közelítve egyre csökken az adott "megfigyelő" által mért idő és távolság"

Még csak ez sem igaz. A megértést az axiómák megértésének elhalasztásával nem lehet elsajátítani.

A spec. rel.-nek 2 axiómája van :

1. Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben.

2. A vákuumbeli fénysebesség, melyet általában c-vel jelölnek, állandó, bármely inerciarendszerből is mérjük meg és bármelyik irányban, függetlenül a fény frekvenciájától, a detektor, illetve a fényforrás mozgási sebességétől.

Általánosabban is lehetne mondani, de történelmi okokból így mondják, mivel nem az a lényeg, hogy fény (a spec.rel. szempontjából csak egy esetlegesség, hogy a fény ezt a sebességet megvalósítja), lehetne bármi ami az egyenleteknek megfelelően képes a c sebességet megvalósítani.

Az első axióma miatt nem igaz amit mondasz. A dolog teljesen szimmetrikus bármilyen megfigyelő esetében (értelem szerűen c sebesség alatti megfigyelőről beszélünk). A mi interciarendszerünkből nézve ő meg pl 0.99 c sebességgel és van az a bizonyos hosszkontrakció és idődiletáció. Onnan nézve pedig mi megyünk 0.99 c sebességgel és mi vagyunk hosszkontrakcióba és idődiletációba. Mivel teljesen szimmetrikus, minden inerciarendszer egyenértékű. A c sebesség invariáns, mert minden inerciarendszerből c, minden más sebesség viszonylagos, valamihez képest valamekkora. Vagyis valamihez képest lehet fénysebességhez közeli.

Még mielőtt felhoznád az ikerparadoxont, megemlítem hogy ott a dolog nem egyenértékű az űrhajó és a Föld között, mert az űrhajó nagyon nem maradt egy inerciarendszerben, még csak nem is a lassítás, gyorsítás következménye. Ha a végtelenből jönne és a vételenbe tartana bármely (c alatti) sebességgel és elmenne a Föld mellett akkor a dolog szimmetrikus lenne, ekkor nincs értelme arról beszélni hogy ott vagy itt telik lassabban az idő, esetleg hogy honnan viszonyítva. Innen nézve ott, onnan nézve itt.

Az ikerparadoxont ha módosítjuk 2 űrjajóra melyek egymással szembe jönnek és inerciarendszerben vannak, nem állnak meg, a végtelenből jönnek a végtelenbe tartanak. Az "A" űrhajó elmegy a Föld mellett, a Földi központ és "A" szinkronizálják atomóráikat, hogy mennyi az idő. Majd az "A" űrhajó találkozik "B" űrhajóval, "A" átadja mennyi a pontos idő. Majd "B" űrhajó találkozik a Földdel közlik egymással hogy mennyi a pontos idő. A "B" űrhajón kevesebb lesz az idő mint a Földön. A hatás oka a téridő geometriájában érvényes anti-háromszög-egyenlőtlenség.