Kik azok az R-strategisták? Mi az az R-stratégia?

[link]

Pl r a polip, ami lerak 100000 petét, amiből felnő mondjuk 5, pusztán a szerencsének köszönhetően.

K az elefánt, ami több mint egy évig vemhes 1db utóddal, amit aztán még évekig nevel, de mondjuk majdnem az összes utód megéli a szporodóképes kort.

Azok az élőlények, akik a bizonytalan környezeti körülmények miatt sok utódot hoznak világra. (több százat, ezret)

Ha kedvezőek a körülmények, nagyon elszaporodnak, ezután viszont megcsappan a számuk, hiszen a környezetük már nem tudja eltartani őket.

Tehát a létszámuk periodikusan ingadozik: ha ábrázoljuk ezt egy diagramon, egy meredeken növekvő és egy még meredekebben csökkenő szakasz váltakozik.

Ez kisebb testű, rövidebb életű fajokra jellemző. pl. szúnyogok

>mi az oka annak, hogy a környezetük már nem tudja eltartani őket?

Az, hogy túlzottan elszaporodnak. Nem lesz elég táplálékuk, stb. Az a tó, ami 100 halat el tud tartani, 10000-et valószínűleg már nem tud.

>A K stratégisták akkor azok, akik kevés utódot nevelnek és sokáig (viszont elérik legalább az ivarérést)?

Igen, a többségük eléri az ivarérett kort. De általában csak az erősebbek, rátermettebbek tudnak szaporodni, működik a természetes szelekció.

Esetleg a megnövekvő ragadozó populáció is okozhat egy csökkenést az egyedszámban. A ragadozó és a zsákmányállat között is van egy rezonancia.

Ha idén sok a pocok, jövőre sok lesz a róka, ha soka róka fogynak a pockok...

De ez már nem tartozik szorosan a k és r stratégiához.

Olyan is van, hogy az adott környezetben nagy szerencse kell a túléléshez, a szülő mégha akarnak se tudna gondoskodni az utódokról, így csak az r stratégia tud fennmaradni. Pl kistestű zsákmányállat a nyílt óceánon.

"Azért, mert a rengeteg utódból valamennyi a nagy számok törvénye alapján túl fog élni? A K stratégisták pedig szinte 100%os valószínűséggel elpusztulnának?"

Igen, pl. Képzelj el egy kifejlett 10kg os halat a 200 grammos utódjával nyílt terepen. Arra jön a 150 kg-os oroszlánfóka. Mit tud csinálni a szülő?

Menekül és csinál új utódokat, lehetőleg jó sokat.

Igen. Pl az elefántok közel 2 évig vemhesek 25 éves kortól ivarérettek és egyszerre csak egy utódot szoktak a világra hozni.

Így genetikailag esélyük sincs reagálni egy gyors változásra. Ha valamilyen szelekciós nyomás hirtelen megjlenik (pl orrvadászat az agyarért) évszázadokba telik, mire a populáció ujra etőre tud kapni. (Cserébe az elefántok nagyon inteligensek, ha néhány egyed rájön a megoldásra, azt kultúrális szinten is el tud terjedni.)

Ha viszont mondjuk egy petricsészében fokozatosan növeled az antibiotikum szintet, hetek alatt antibiotikum rezisztenssé tud válni a baktérium populáció. Hiába írtja ki egy antibiotikum löket a populáció 99% át, órák alatt újra felszaporodnak.