Hogy kell elképzelni az ősrobbanást, mi volt annak a helyén?

"A körülötte levő semmi nem tudta sokáig tartani "

Húú, ezt nehéz lesz megfogalmazni, de:

körülötte nem volt semmi, hiszen semmi sem volt körülötte, amit semminek nevezhetnénk, hiszen semmi sem volt, a semmi pedig nem létezik. Vagyis egy nem létező dolog vette körbe, ami ott sem volt, sosem létezett.

Gondolom nem érthető, de nem tudom jobban leírni, megfogalmazni, mire gondolok. (Talán valaki érti, és érthetőbben meg is tudja fogalmazni, az segítsen ki, kérem!)

Én is fizikus vagyok, hogy hasznos választ is kapjál csak ezért írok ide. Végtelenül sajnálom azt a temérdek ostobaságot, amit ide lehet hogy még kollegák is idehánytak. Az az oka, annak hogy az értelmiségiek elhiszik ezt az elméletet, ami ellen több bizonyíték van mint mellette, mert egyszerűen tekintélyelvű a gondolkozásuk. A tudomány elég bonyolult, sokat kell gondolkozni az elméleteken és azok igazolásán. Ezt nem mindenki tudja felvállalni, főleg ha nem természettudományos diplomája van. Az ember így a "tudósok" véleményét fogadja el. Itt van a kutya elásva. A tudomány nem független. Az akadémiát a háttérhatalom pénzeli, nem független, mások zsebében vannak.

Habár tudományos módszertan alapján sokkal reálisabb egy állandó állapotú univerzum modell, amely a statikus, stacionárius elmélet egy kiterjesztése mégis csak az ősrobbanásról esik szó. Vajon miért? A válasz a tudomány mögött rejlő ideológiában van. Az ősrobbanás fantazmagória kizárja egy felsőbb szellemi lény létezését, így habár ellentmond az energiamegmaradással; mégis a semmiből keletkezik minden, mégis kellemes a materializmus emlőin nevelkedett embereknek és alkalmas arra, hogy az emberek tömegeit az anyagi börtönbe tartsa. Vásárolj csak az életed végéig. Mindenből jobb kell, ami ma megvan holnap már nem kell. A földi élet random anyaghalmaz, amely a semmiből keletkezett és véletlenszerűen összeállt, habár ez ellentond az entrópiával, de legalább anyagi keretek közt marad minden. Nem kell keresni semmi metafizikai dolgot a tudományon felül nincsen semmi, csak egy majomtól származol a random összerendezett anyagban, ami ugye 99%-ban ürességből áll és végső soron információ az alapja, ami rezgés, de azért csak a materializmus létezik. Ne is keress mást mert nincsen Hehe......akadémikusok megmondták. Tapsifüles mindent IS jobban tud😂

* * *

Az ősrobbanást "bizonyítani" kívánó vöröseltolódás oka sok minden lehet. Olyan ez mint egy lego. A kísérleti eredményekből több vár is építhető, de nekünk csak egyetlen felépíthető kell. Vajon miért? És már be is van bizonyítva? A Födlön élő ember, aki sosem hagyta el a picuri planétáját már bizonyítottan tudja, hogy a végtelenség hogyan keletkezett ? Ejha...👌

A vöröseltoládás magyarázata lehet egyszerű fényfáradás, fénysurlódás, de lehet az is hogy a csillagok, galaxisok fénye gravitációs vöröseltolódást szenved az interstelláris anyagon. Az elméletem szerint ez amiatt van, hogy egyszerűen az atomok mérete csökken a gravitáció pedig egyre erősebb lesz. Kifejtem...

Mit ne mondjak az ősrobbanás standard elméletében sok ellentmondás van. A részletesség igénye nélkül csak néhány közülük:

1 - Síkság problémája: k=0 nagyon

pontosan (mérésekből), ehhez

speciális kezdőfeltételek

kellettek

2 - Megfigyelt homogenitás

problémája: a háttérsugárzás

izotóp – ehhez egyszer oksági

kapcsolatban kellett lennie

mindennek

3 ● Honnan származnak a kezdeti

fluktuációk, amik a galaxisok

kialakulásához vezettek?

4 ● Inflációs kozmológia elmélete (1980):

● 10-3 2 s-kor

exponenciális felfúvódás

5 ● 30 nagyságrenddel

kitágul az Univerzum

6 ● Következményei:

● Tér görbülete kellőképp kisimulhat

a felfúvódás alatt

7 ● A felfúvódás előtt oksági

kapcsolatban volt minden

8 ● Kezdetben kvantumfluktuációk,

amiket a felfúvódás növelt

makroszkopikus méretűre

* * *

Az ősrobbanást vizsgáltam mostanában, mert relevánsan kételkedek az egész elméletben. Rengeteg fizikai tételt sért és csak nagy belemagyarázások árán, lehetne megkerülni, de néhány esetben az sem megy, mert újabb ellentmondásokba kerülünk. Energia megmaradást, entrópia tételt is sért és a szingularitást sem magyarázza meg. Lényeg a lényeg, hogy számtalan lehetőséget megvizsgáltam, egyenleteket oldottam meg, osztottam szoroztam, ahogy szokták mondani és végül arra a megállapításra jutottam, hogy egy állandó állapotú modell stacionáriussá alakítása révén lehet megmagyarázni az univerzumunk keletkezését. Azaz állandóan ismétlődő folyamatok mennek benne végbe, de semmi nagy bumm sem volt és nagy reccs sem lesz meg semmilyen bigbangból eredő végállapot felé konvergáló folyamat.

Lényegében az ősrobbanás során a tömeg lett pozitív és ezért látszik tágulni az univerzum, miközben valójában összemegy, azaz mivel a tömeg egyre növekszik, így minden fizikai objektum, atom egyre kisebb lesz és ugye minél régebbi egy anyag a kibocsájtott hullámhossza annál nagyobb és ebből adódik a vöröseltolódás illúziója. Egyébként egy egyel magasabb térdimenziós téridő gigantikus fekete lyukbába zuhanva az anyag ugyanolyan eltérést produkál, mint amit mi az ősrobbanás utáni állapotnak érzékelünk.

* * *

Üljünk egy forgatható zongoraszéken, és kezdjünk el rajta forogni. Nyitott szemmel láthatjuk a forgást, de csukott szemmel megállapíthajuk-e hogy forgunk? Karjainkat kinyújtva/behúzva érezhetjük a centrifúgális és a Coriolis erőket, sőt az egyensúlyi szervünk a fülünkben is figyelmeztet erre minket.

Mi lenne, ha hirtelen eltünne az egész világegyetem? Érezhetnénk-e még a forgást? Ha csak mi vagyunk, akkor van-e értelme forgásról beszélni? Úgy tünik, csak akkor, ha van körülöttünk világegyetem, és ahhoz képest forgunk. Mivel a centripetális és a Coriolis erő nagysága a forgó tömeggel arányos, az a sejtésünk támadhat, hogy a tömeg valahogy kapcsolatban van az anyag világegyetembéli eloszlásával. A Mach elv azt a sejtést mondja ki, hogy a tárgyak tömegét az Univerzum távoli részeiben lévő anyag eloszlása határozza meg.

Ha eltünik a világegyetem, akkor a tömegünk nullává válik.

Az "ősrobbanás" pillanatában a tömegek gyakorlatilag nullához közel álltak.

Hoyle-Narlikar szerint nem volt ősrobbanás, hanem az idő múlásával az anyagi részek egyre nagyobb anyaggal teli részt láttak maguk körül, és a tömegük egyre nagyobbá vált.

A színképvonalak hullámhossza az atom körül keringő elektron tömegétől függ (fordítottan arányos). Ha az elektron tömege növekszik, akkor a hullámhosszak az idővel csökkennek. A távolról érkező színképvonalak hullámhossza a "régi", alacsonyabb tömegű elektronok miatt nagyobbak. Ez a hullámhossz az elektron "pályájának" méretével is kapcsolatban áll, vagyis a méretek is csökkennek a hullámhossz csökkenéssel. Azaz, az atomok mérete is csökken az "öregedésükkel".

*

Az elmélet szerint az univerzum nem ritkul, hanem a belsejében folyamatosan anyag keletkezik, így a távoli múltban is hasonlónak kellene látnunk, mint most. A Hoyle-Narlikar elmélet lényegében a Mach-elv felújítása. Eszerint a részecskék tömege azért annyi, amennyi, mert az univerzumban épp annyi anyag található, amennyi. Az anyagi részecske fénykúpja (tehát amit lát) t=0 (vagyis a keletkezése pillanatában) nulla. Emiatt a tömege is minimális. Ahogy a részecske "öregszik", fénykúpja úgy tágul és így egyre több objektummal kerül gravitációs kölcsönhatásba. Így a tömege az idővel növekszik. Ezáltal az atommag tömege megnő és a körülötte lévő elektronfelhő zsugorodik, vagyis az atomok zsugorodnak így az összes objektum zsugorodik. Tehát a tágulás és az ősrobbanás csupán illúzió, a távolság változatlan csupán a mértékegységeink mennek össze.

A galaxisoknál tapasztalt vöröseltolódásra a válasz a következő: Ugyebár fény úgy keletkezhet, ha egy elekron gerjesztett állapotból visszatér egy alacsonyabb energiaszintre. (fotonemisszió) Mivel az atomok zsugorodnak, így az elektronpályák is, ezáltal a fotonkibocsájtás egyre kevesebb ideig tart, tehát a fény hullámhossza csökken és így jön létre a vöröseltolódás. Vagyis amit mi a távolodásból származó Doppler-hatásnak véltünk, az a galaxisok ősrégi (több millió éves) atomjaiból kibocsátott fény vöröseltolódása. Az elmélet a kvazárok meglehetősen nehezen magyarázható óriási vöröseltolódására is választ ad: A kvazárokat sokszor galaxisok mellett fedezték fel, Arp olyan képeket is készített, ahol gázkar köti össze az óriási vöröseltolódáskülönbségú galaxist és kvazárt. A teória szerint a kvazárok a galaxisok belsejéből dobódnak ki (fehér lyukak), de vöröseltolódásuk nem óriási sebességüket, hanem a bennük lévő anyag csekély korát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a kvazárok idővel Seyfert-galaxissá, végül elliptikus galaxissá fejlődnek.

Végül a mikrohullámú háttérre magyarázata: A 3K fokos feketetest-háttér ízotrópiája, az ősrobbanás elméletben igen nagy probléma. Arról van szó, hogy a mikrohullámok intenzitása adott hullámhosszon mindig pontosan ugyanakkora, mindegy, hogy merre fordítjuk a rádiótávcsövet. A whimper kozmológiában a mikrohullámú háttér a t=0 időpont előtt is létezett csillagokból érkezett fény. Egy jelenség szerint a sugárzás szóródásának hatékonysága fordítottan arányos a szóródást okozó részecskék tömegével. Kis tömegnél a szórás nagy. Vagyis a t=0-nál létezett kicsiny tömegű részecskéknél a szórás igen nagy és termalizált lesz.

*

szupertömegű fekete lyukból jövő sugárzás nagy vöröseltolódását az erős gravitációs tér adja. Ez persze hülyeség, mert a sugárzás nem származhat közvetlenül a lyukból (onnan max.a nagyon gyenge Hawking-sugárzás jöhet), hanem az akkréciós korongba beeső anyag tesz szert hatalmas energiára, és ez érhet el minket sugárzás formájában olyan hatalmas távolságról.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a távolabbi kvazárok a számunkra most látható/érzékehető sugárzást a világegyetem korábbi időpontjába adták ki, amikor még sokkal nagyobb energia öszpontosult egy adot pontra, akkor érthető, hogy a távolabbi kvazárok miért világossabak és ez megmagyarázza a vöröseltolódában mért "extra" vöröseltolódást.

Magyarul a kvazárok adott időpontban azonos erejű sugárzást adtak le, de mivel életük korai szakaszában nagyobb energiát adtak le, a távolabbi kvazárokból ez a korábbi, nagyobb energiájú sugárzást észleljük, mig a közelebbi társaikból a már "korral" járó kisseb sugárzást.

/

Természetesen a foton energiát veszít közben amit a neutrinó gáz elnyel és akár a kozmikus háttérsugárzás magyarázata is lehet ha ezt az energiát visszasugározza. Vagyis a háttérsugárzás se a "kozmikus Big-bang" visszhangja hanem a fénysurlódás következtében "felmelegedő" neurtínó gáz okozza.

/

Az elmélet szerint az univerzum nem ritkul, hanem a belsejében folyamatosan anyag keletkezik, így a távoli múltban is hasonlónak kellene látnunk, mint most. A Hoyle-Narlikar elmélet lényegében a Mach-elv felújítása. Eszerint a részecskék tömege azért annyi, amennyi, mert az univerzumban épp annyi anyag található, amennyi. Az anyagi részecske fénykúpja (tehát amit lát) t=0 (vagyis a keletkezése pillanatában) nulla. Emiatt a tömege is minimális. Ahogy a részecske "öregszik", fénykúpja úgy tágul és így egyre több objektummal kerül gravitációs kölcsönhatásba. Így a tömege az idővel növekszik. Ezáltal az atommag tömege megnő és a körülötte lévő elektronfelhő zsugorodik, vagyis az atomok zsugorodnak így az összes objektum zsugorodik. Tehát a tágulás és az ősrobbanás csupán illúzió, a távolság változatlan csupán a mértékegységeink mennek össze.

A galaxisoknál tapasztalt vöröseltolódásra a válasz a következő: Ugyebár fény úgy keletkezhet, ha egy elekron gerjesztett állapotból visszatér egy alacsonyabb energiaszintre. (fotonemisszió) Mivel az atomok zsugorodnak, így az elektronpályák is, ezáltal a fotonkibocsájtás egyre kevesebb ideig tart, tehát a fény hullámhossza csökken és így jön létre a vöröseltolódás. Vagyis amit mi a távolodásból származó Doppler-hatásnak véltünk, az a galaxisok ősrégi (több millió éves) atomjaiból kibocsátott fény vöröseltolódása. Az elmélet a kvazárok meglehetősen nehezen magyarázható óriási vöröseltolódására is választ ad: A kvazárokat sokszor galaxisok mellett fedezték fel, Arp olyan képeket is készített, ahol gázkar köti össze az óriási vöröseltolódáskülönbségú galaxist és kvazárt. A teória szerint a kvazárok a galaxisok belsejéből dobódnak ki (fehér lyukak), de vöröseltolódásuk nem óriási sebességüket, hanem a bennük lévő anyag csekély korát mutatja. Az is elképzelhető, hogy a kvazárok idővel Seyfert-galaxissá, végül elliptikus galaxissá fejlődnek.

Végül a mikrohullámú háttérre magyarázata: A 3K fokos feketetest-háttér ízotrópiája, az ősrobbanás elméletben igen nagy probléma. Arról van szó, hogy a mikrohullámok intenzitása adott hullámhosszon mindig pontosan ugyanakkora, mindegy, hogy merre fordítjuk a rádiótávcsövet. A whimper kozmológiában a mikrohullámú háttér a t=0 időpont előtt is létezett csillagokból érkezett fény. Egy jelenség szerint a sugárzás szóródásának hatékonysága fordítottan arányos a szóródást okozó részecskék tömegével. Kis tömegnél a szórás nagy. Vagyis a t=0-nál létezett kicsiny tömegű részecskéknél a szórás igen nagy és termalizált lesz.

Na, Kérdező, ha megfogadod a korábbi tanácsokat s utána olvasol legalább itt GyK-n akkor itt-ott találkozhatsz a #17 és 18-as kommentelővel meg még pár társával akik szintén fizikusnak merik vallani magukat. Majd kis keresgélés után biztos találsz olyan kérdést ahol mondatonként levezetik ,hogy miért írt hülyeséget.

Persze ahogy láthatod ez őt nem különösen zavarja. Elvégre ilyen ez a fizikus élet, ha ezredjére is elmagyarázzák ,hogy tévedsz akkor is tartsd magad a hülyeségeidhez. Ja, nem így kellene csinálni? Hát ez van, vannak “kitartó” emberek…

@17-@18

Azt a számomra meghökkentő és megfejthetetlen felfedezést kényszerültem tenni újabban, hogy mostanában már ritkán eszközölöd a bejegyzéseid végén a megszokott szignót, nevezetesen "1fizikus". Kedves engedelmeddel, szabad-e érdeklődést kifejeznem az iránt, hogy eme hiányt a lustaság édes nyugalma leplezi-e, netán a demencia árnyai kezdenének vetülni páratlan elmédre és emiatt hagy ki felejthetetlen emlékezeted, esetleg már magad magasztos orcáját is pír lepné el, ha a régi hagyományokhoz híven végpecsételnéd fennkölt eszmefuttatásaid?