2027-ben már kevesebb új robbanómotoros autót adnak el mint új elektromosat? Ennyire közel a robbanómotoros autó halála?

Hát ha tényleg csak műegyetemi referenciákat vagy hajlandó elfogadni akkor Dr. Lévai Zoltán professzor az "Ahogy a Műegyetemen tanítom..." írásában elmagyarázza, hogy miért nem robbanómotor (más helytelenül használt műszaki kifejezésekkel egyetemben): [link]

Az, hogy a Google talál valami vendégelőadótól helytelenül használt szavakat a BME-n az csak őket minősíti...

Akárki mondja, technikailag hibás a robbanómotor kifejezés, még ha mindenki érti is hogy miről van szó. A hangsebesség alatti lángterjedés esetén, égésről van szó. A gyufa és a gyertya sem robban hanem ég, de még a tüzijátékokban, előltöltös fegyverekben használt feketelőpor sem robban csak ég.

Robbanáskor a teljes robbanoanyag szinte egyszerre berobban, akár 5-10 km/s sebeséggel terjed a láng. A hatás vegyireakcióval terjed, és az adott reakció sebesége határozza meg a lángterjedést.

Égéskor hőátadással terjed a hatás, és a közeg egyes rétegei, ahogy dominok egymásra dölnek, sorba gyújtják meg egymást. A benzin levegő keverékben kb a kb 40-60 m/s sebeséggel terjed a hatás, hőátadással, tehát ég.

Akkoriban még nem voltak elektronsugaras szkópok meg fotólemezek, amikor a fekete lőpornak nagy hadászati jelentősége volt. Néha viszont szétrepedt az ágyú jóval kisebb töltettől - mint általában.

Később feltalálták a nitroglicerint, utána ebből keverték a dinamitot, korditot stb., és létfontosságúvá vált a két égéstípus elhatárolása.

Amikor az égésfront reaktív ereje olyan nagy nyomást fejt ki a még nem reagált töltetre - ami adiabatikus kompresszióval kiváltja a spontán átalakuláshoz szükséges hevülést - akkor beszélünk "detonáció"-ról. Egyik jellegzetessége a detonációs átalakulásnak, hogy az égésfront sebessége csak a vegyi anyagminőséggel (és laza szemcsék esetén a sűrűséggel) adott, és szilárd anyagokban mindig meghaladja a 3 kilométert másodpercenként. Ismeretesek két detonációs sebességgel égő anyagok is, de ezeknél az alacsonyabb sebesség mindig instabil, tehát hajlamos felugrani a maximálisra vagy lefulladni.

A deflagráció esetében a reakciót a sugárzás és a lángfront elé nyomuló, pórusok közé hatoló forró gázok váltják ki (tehát a hangsebességnél lassabb az égésfront), nem(csak) a kompressziós hevülés. A deflagráció sebessége érzékenyen reagál a környezeti nyomásra, szemcseszerkezetre, az anyag fényáteresztő képességére (alupigmentek pl. stabilizálják a szilárd rakétahajtóanyagokat), stb..

Mindez igaz nemcsak a szilárd és folyadék töltetekre, hanem a belsőégésű motorok gáznemű munkaközegeire is.

Kedves kérdező!

Nezz egy kicsit utána. Egy villanyautó jelenleg kb 5 év után fordul alacsonabb környezetterhelesbe, mint egy Eur 5-6 os belső egesű. Ehhez használni is kell kemenyen. Szóval azert, mert büdös a szomszéd Golf II GTD meg bármi egyéb, ne felejts el, hogy ha nem mini villanyossal jár valaki, akkor ugyan ugy rombolja a bolygót, csak nagy sztár a zöldeknel, akik németben elerték, hogy a megújulók elegséges szintjéig inkább szénnel tolják az erőműveiket. Nem fekete-fehér ez a téma. A villany SUV 245-ös R 18 gumija kb 4 Golf IV abroncsára elég. Ráadasula Golf IV már túlteljesítette a várható élettartamát, tehát a gyártáshos felhasznált anyagok már behozták a környezeti lábnyomot !papíron!. A Dacia Springeket meg győzik rásózni a tenyleges felhasználói közegre a romanok, mivel nem megy el fele akkora távra sem mint ígérték...