Létezett vagy létezik olyan természettudós, aki hitt/hisz Istenben?

A legtöbb ember a családból hozza a vallásosságát, nem sok köze van ahhoz, hogy végül milyen pályára lép, és ott mennyire sikeres. Az, hogy elhagyja-e vagy sem, sokkal inkább a neveltetésével és személyiségével függ össze, mint a szellemi képességeivel. Én a Pázmány ITK-ra jártam, ahol erősen felülreprezentáltak a polgári gyerekek, cserkészek és vallásos tanárok, és ott ért először az a sokk, hogy egy ember egyszerre lehet agyilag penge és menthetetlen valláskárosult. Előtte én csak rozzant nénikéket láttam istenben ténylegesen hinni, a többit mind ravasz színlelésnek hittem.

Newton meg hasonlók úgy voltak istenhívők, ahogy ma az emberek 99%-a hisz a szabad akaratban, vagy legalábbis úgy él, mintha hinne benne. Szinte ugyanolyan abszurd, és minden kézzelfogható bizonyítékkal szembe menő dolog, mint egy mindenható atyaúristenben és mennyországban hinni, és mégis... az alternatíva (nem létezik örök mennyország / nem létezik szabad akarat) annyira tragikus, hogy a legtöbben inkább nem is foglalkoznak a kérdéssel, meg ugye mit is foglalkoznának, ha egyszer semmin nem változtat, és vállalni is necces.

A huszonsokadik században, amikorra a szabad akarat hiányának gondolata mainstreammé válik és megbarátkozik vele az emberiség, ugyanúgy fognak furcsállni bennünket az akkori emberek, ahogy mi furcsálljuk Newtont, hogy mégis hogy hihetett egy ilyen elme egy vízen sétálgató hús-vér varázslóban.

Maradjunk annyiban, hogy amelyik tudós 50 évnél idősebb, azt kapásból ki kell zárni ebből, mert előbb volt vallásos.

A többinek a fele úgyszintén előbb volt hívő, utána lett tudós, megint csak nem számítanak.

Inkább az a kérdés, olyan létezik-e, aki ELŐBB volt tudós, és utána lett hívő?

Roppant kevés lehet ilyen.

Kedves Kérdező!

Igen, úgy értem hogy hitüket a hétköznapokban is megélik. (Én vagyok, aki a listát ígérte:)

Akik elsőként eszembe jutott:

Josh McDowell - ő kezdetben jogot tanult, és egy egyetemi tantárgy keretében próbálta összegyűjteni a bizonyítékokat a kereszténység lényegi üzenetének cáfolására. Majd a történelmi feljegyzések hitelessége alapján és racionális úton jutott el oda, hogy Jézus valóban létezett és az akinek mondta magát, Isten fia.

Érdekes élettörténete van, egy könyvében (több mint ács) írja le ezeket a jogi úton bizonyított és logikailag helytálló érvelését.

A második aki eszembe jutott. Brátán János

Ő valóban (természet)tudománnyal foglalkozik. A BME-n is oktat, ha jól tudom spektroszkópiát. Nagyon érdekes előadásai vannak a hit és tudomány témában a neten.

Akit valószínűleg ismersz is, Csókay András. Orvos és nagy mélységeket megélt hívő ember. Szerintem hiteles mindkét területen. Elismert orvos és sokfelé tart előadásokat, amikben megosztja a hitét és gondolatait. Őt is érdemes meghallgatni (akár youtube-on)

Biztos sokan vannak még, de remélem egy időre elég hallgatni-olvasni valót találsz ha érdekel a téma :)

#7.

Max. a fundamentalista vallási fanatikusok, meg a harcos antiteisták szerint.

Egy belga papfizikus, Georges Limetrie dolgozta ki az ősrobbanás elméletét, és pont egy olyan elmélet, ami elmegy egy kimondottan vallásos teremtésaspektusnak is. Szent Ágoston már jóval Darwin előtt a folyamatos teremtés modelljét vázolta fel, amibe kimondottan beleillik az evolúció. A teremtés napjait egyébként megkockáztatom, hogy nincs olyan keresztény felekezet ami 24 órában határozná meg. Még a Jehova Tanúi, meg hasonló, egyébként a főáram szerint eretnek, szélsőséges irányzatok is évmilliárdokra, meg évezredekre értelmezik, nemhogy a történelmi egyházak, illetve a világvallások a sajátjukat.

De ott van Isaac Newton, Gregor Mendel, Jedlik Ányos, Nikolausz Kopernikusz, akiket már előttem is írtak. Szintén fontos megemlíteni mondjuk Schrödinger, meg Heisenberget. Előbbinél bár nem a keresztény vallás teológiai nézetei domináltak, hanem például hindu tanokat is bevett a hitébe, de ő is hívő volt. Az ókori görög Püthagorasz önmaga is egy vallási irányzat megalapítója volt. De ott van egy kötegnyi arab tudós, akik amúgy mélyen vallásos muszlimok voltak, de ettől függetlenül remek orvosok, matematikusok, csillagászok, filozófusok, történetírók stb. is. Az általuk is befolyásolt középkori keresztény egyetemek sok szempontból a modern tudomány kezdeti hajtásaiként szolgáltak. Egyébként volt egy csomó tanító, meg gyógyító szerzetesrend, illetve apácarend, akik kimondottan a tudományok, művészetek művelésével foglalkoztak. Kicsit most időviharban, tehát nem kronológiailag megfelelő sorrendben írtam, de remélem azért érthető. :-D

#9.

Köszöni Newton, aki konkrétan teológus volt, könyveket írt, Bibliát fordított ráadásul nem is épp egy kimondottan akár katolikusok, akár protestánsok, akár mások által támogatott teológia jegyében (elvetette a Szentháromság isteniségét).