Miért születik több férfi mint nő?

#19

Engem nem az zavar, ha valaki incel (legalábbis ha nem azt a válfaját űzi, ami emberek gyilkolászásába és hasonlókba torkollik). Az viszont eléggé, ha valaki úgy tesz fel kérdést, hogy nem érdekli rá a válasz (pláne ha a tudományok rovatba teszi ezt). Mert egyébként krwkco nagyon szép választ adott a feltett kérdésre, de ezt valamiért a kérdező említésre sem méltatta.

#20

"Őseink 1 harmada csupán férfi, 2 harmada nő."

Ezt az állításodat igazán levezethetnéd...

"Őseink 1 harmada csupán férfi, 2 harmada nő."

Van bőven elég érdekes állításod, de engem mondju

Vannak fajok, ahol az egyik nemből lényegesen több születik, szóval mindent megold az evolúció, ha szükséges. De általában nem szükséges. Hogy miért, az többnyire fajfüggő.

Egyes fajok monogámok, ott azért van kb. egyforma számú hím és nőstény. Más fajok poligámok - eredetileg az ember is ide tartozik -, ezeknél a fajoknál meg az van, hogy a nőstény utód létrehozása egy biztos pont, tehát erről az oldalról biztos az utód létrehozása (legalábbis ebből a szempontból). A hím utódnak viszont vagy egyáltalán nem lesz módja párosodni, vagy ha olyan jó genetikával rendelkezik, hogy az összes riválist legyőzi, akkor sok nőstényt megtermékenyít. Átlagban viszont ugyanannyi utóda lesz 1000 hímnek, mint 1000 nősténynek. Ha egy élőhelyen elterjed az a génváltozat, ami sokkal több nőstény utódot eredményez, akkor akkor a kevés hím állatot adó csoport génjei jobban elszaporodnak. A következő nemzedékben már a hímek száma megint megemelkedik, hiszen apai részről, ugye, a több hím utódos változatot kapják az utódok. Ha túl sok hím születik, akkor viszont ez a változat fog kikopni, mert sokuk nem tud egyáltalán szaporodni, itt a nőstényeket létrehozó csoport fog aránylag több utódot létrehozni. Tehát ilyen módon hosszú távon nagyjából kiegyenlített marad a hímek és nőstények száma. (Remélem, érthető volt, nem akarom tovább részletezni.)

És akkor az eredeti kérdés.

Minden sejt - az ivarsejteken kívül - ugyanabból a DNS-részletből kettőt tartalmaz. Egy változat az anyától, egy az apától. Kivéve a férfiak 23. kromoszómapárját, amiben a két kromoszóma különböző: X és Y.

A nők havi átlagban alig több, mint egy ivarsejtet állítanak elő. Van rá idő, hogy jó minőségben csinálják. A férfiak viszont milliós nagyságrendben állítanak elő ivarsejtet, kb. mint a kínai futószalagmunkák. Ezek viszonylag nagy része teljesen selejt, életképtelen, egy részük tökéletes, egy részük viszont működik, de nem tökéletesen.

Na mármost, ha egy kissé gyári hibás X kromoszómás hímivarsejt termékenyít meg egy női petesejtet, akkor a jó minőségű, a tervekben szereplő leírásnak igen pontosan megfelelő női kromoszóma lesz az etalon, ami alapján megindul a sejtek tömegtermelése. Ha netán a női X hibás, még akkor is kijavíthatja a férfitől kapott jó X. Tehát a nők így kb. azonos minőségben készülnek. Csak akkor van baj, ha valakinél mindkét X kínai minőségű, vagyis nem jutott neki tökéletes kromoszómaváltozat.

Viszont ha a megtermékenyítéskor Y kromoszóma jut az anyai X mellé, akkor minden hiba felszínre kerül (ha egyáltalán életképes lesz az utód). A műszaki leírásoktól való eltérés, persze, nem feltétlenül negatív hatású, lehet pozitív is, mikor az utód jobb minőségű lesz, mint az eredeti elképzelés szerint lenne.

A férfi-női IQ-eloszlást mutató ábra nagyon jól szemlélteti az egész dolgot:

[link]

A nők igen nagy részének IQ-ja az átlagos 100 körül van. Mind a nagyon alacsony, mind a nagyon magas intelligenciájú nők viszonylag kevesen vannak. Ezzel szemben, a férfiak IQ-ja lényegesen nagyobb szórást mutat. A nagyon ostobák és a nagyon okosak is többen vannak, mint a nőknél

Ezt azért hoztam ide, mert ezen elv alapján, a férfiak egészségi állapota is igencsak változó, az eredeti XY kérdésen túl. Sokkal gyakoribb az olyan genetikai probléma, ami miatt a gyerek meg se éri a felnőttkort, vagy ha megéri is, hamarabb fog meghalni, mint az átlag.

A férfi halandóság születéstől kezdve minden életkorban magasabb, mint a női. Ebből adódóan, hiába születik több fiú, de a szokásos szaporodó életkorban a szaporodóképes férfiak és nők aránya már kiegyenlítődik. Elvileg. (Nincs erről statisztika, de valószínűleg a nők magasan vezetnek a szaporodásban, mert sok nőt nem a férje termékenyít meg. Arról láttam statisztikát vagy 20 éve, hogy átlag minden 10. személynek nem a hivatalos apja a biológiai apja.) Igaz, hogy 20-30 éves korban még több a férfi, de egy részük egészségileg nem tart ott, hogy családot tudjon alapítani. Ilyenkor jön, hogy ha a nő nem esik teherbe a férjétől, bepróbálkozik egy szeretővel. Vagy a férfi gyereket csinál egy nőnek, aztán feleségül vesz egy másikat, és tőle is születik gyereke. Ezzel párhuzamosan, ugye, egyes férfiaknak egyáltalán nem lesz gyerekük, biológiailag legalábbis.

Régen tényleg kb. a 40-es éveik elején egyenlítődött ki a nők és férfiak aránya. Manapság már az orvosi technikák fejlődésével tovább életben lehet tartani a beteges embereket - akik közt több a férfi, mint a nő -, így a kiegyenlítődés eltolódott 8-10 évvel.