Hogyan képzeljem el azt, hogy az energia nem vész el, csak átalakul?

Úgy, hogy minden energiából van.

Pl. napenergia fotonok formájában érkezik, de hasznosítják a növények fotoszintézisre, a napelemek villamosáram termelésre, illetve a földi légkörben maradva hőenergiája is megmarad.

A szélenergia a levegő mozgási energiája ami a szélkerék turbinatengelyét forgatja és az termel áramot, a fák ágait lefújja vagy épp a vizet fodrozza.

Te is energiából vagy, ha előveszed a margarinos dobozt vagy egy csokoládé csomagolását rajta lesz, hogy mennyi energiát (kJ/kCal) tartalmaz, beviszed az energiát táplálkozáskor és a tested felhasználja.

Viszont az, hogy minden energiából van nem jelenti azt, hogy minden energia egyenlő. A benzines autó tartályába pl. hiába dugod be a töltőkábelt amin tudna jönni 40 MJ energia, az nem lesz jó neki. Ahogy a villanyautót sem tudod feltölteni 10 liter benzinnel, hiába van energiatartalma. Ezt fejezi ki a az energia nem vész el, csak átalakul tétel. Minden energiaátalakítás végén ugyanannyi energia marad, csak egy része veszteség lesz (jellemzően hőveszteség).

Más megfogalmazással energiát se létrehozni, se elpusztítani nem lehet, vagy hasonlóképpen egy rendszer belső energiáját hővel és munkavégzéssel lehet megváltoztatni.

Pl adott a belőégésű motor lègbeömlő csonkjában lévő levegő-üzemanyag keverék. Annak van egy csomó kémiai energiája. Az a hengerben elég és átalakul hővé. A magas hőmérsékletű gázok nagy nyomást prudukálnak, ami a dugyattyú eltolásával térfogati munkát végez. Ezután a gázok elhagyják a hengert, miközben a hőjük átadódik a hengerfalnak, a kipofogórndszernek, a környezetnek. Ha összeszámolnád, pont ugyanannyi lenne a felszabadult hő és munka, mint ami a kémiai reakcióból származik.

Vegyünk egy szimpla példát. Leejtesz egy agyaggolyót a sokadik emeletről. A föld vonzása hatására egy méterrel a föd felett komoly mozgási energiája van. Becsapódik és minden mozgási energia elvész, hiszen az agyag áll. Na de mi lapította szét, mi törte apró darabokra? Ha az asztalon álló agyaggolyót erősen nézed, az nem fog szétesni. Ahhoz bizony energia (munka) kell, és a mozgási energiából lett lapító, törő energia.

Erősen süt a nap, érzed a bőrödön a melegét. A strandok, tengerek vize is érzi, átveszi és fürödhetsz benne, mert kellemes meleg lesz.

Áll a vitorlás a Balatonon szélcsendben. Feltámad a szél, a vitorlás elindul, mert a szél nem más, mint levegőáramlás, a levegő nekimegy a vitorlának, így az ő mozgási energiáját átveszi tőle a hajó, ezért megy.

Fogsz egy elektromos fúrót és jó nagy lyukat fúrsz a falba. Az elektromosság energia, amely egy szerkezet segítségével megforgatja a fúrófejet, olyan erővel, hogy az szétmorzsolja az erős falat, vagyis elektromos energiából vakolatpor meg betondarabkák lettek, a fúró segítségével ezt művelte az elektromos energia.

Mivel az energia munka jellegű mennyiség, azt mondhatjuk, az energiát hordozta valami (mozgás, foton, levegőrészecskék, elektromosság), és egy szerkezettel ez átalakul munkává, ami valaminek megváltoztatja a tulajdonságait (a golyó szétlapul, a víz meleg lesz, a hajó elindul, a falban lyuk lesz).