Az orvostudomány fejlődésével és az evolúcióval elérhető, hogy az emberek éljenek legalább 200 évig?

Jelenleg a túlnépesedés réme fenyeget, ez inkább az átlagéletkor csökkentésére sarkall minket.

Ha mondjuk lecsökkenne ötven-hatvan évre, az sok mindent megoldana.

Mellesleg a munkaerőpiac már beállt erre, ötven felett kevesen tudnak rendes munkahelyet szerezni.

#11

"Jelenleg a túlnépesedés réme fenyeget, ez inkább az átlagéletkor csökkentésére sarkall minket.

Ha mondjuk lecsökkenne ötven-hatvan évre, az sok mindent megoldana."

Ez biztosan nem oldana meg túl sok mindent. Két okból:

1. Kevered az átlagéletkort és a várható élettartam fogalmát. Az 50 év feletti átlagéletkor elég durván magas. Például a mai magyar társadalom eléggé elöregedő (igaz, a várható élettartamban nem vagyunk az élmezőnyben). Az átlagéletkor viszont jelenleg 43 év.

[link]

(Sőt, még Japánban is 48,4 év körül van a medián kor. Ez ugyan nem egyezik meg pontosan az áltagéletkorral, de a japán koreloszlás alapján talán még valamivel magasabb is lehet az átlagnál. Szóval nem hiszem, hogy lenne olyan ország, ahol magasabb lenne 50 évnél az átlagéletkor.)

[link]

Szóval úgy lenne 50-60 év az átlagéletkor, ha jelentősen nőne az élettartam. (Vagy esetleg úgy, ha nem nagyon születnének gyerekek. Ha véletlenül erre gondoltál volna, az jó megoldás. Bár ott az átlagéletkor növekedése nem ok, hanem következmény...)

2. (Feltételezve, hogy nem az átlagéletkorra, hanem a várható élettartamra gondoltál.)

Ha a várható élettartam 50-60 év lenne, akkor az emberek nagy része még végig élné a szaporodóképes kort A nőknek kb. 40-45 éves korukig lehet gyerekük, a férfiaknak tovább, de azért általában nekik is hamarabb születik (no meg a népesség növekedése szempontjából amúgy sem ők jelentik a limitáló tényezőt). Azaz ez nem nagyon befolyásolná a népesség növekedését. (Persze konkrét okon és konkrét élettartam eloszláson is múlik a dolog.)

Ezt gyakorlati példákon is könnyű belátni. Általában a legszegényebb (jelenleg jellemzően afrikai) országokban a legalacsonyabb a várható élettartam. (Például Szomáliában kb. 56 év, tehát bőven az általad megadott intervallumban van.) Mindeközben ugyanezekben az országokban a legnagyobb a növekedési ráta. (Szomáliában például 2022-re 5,2-es átlagot írnak, ami a második legmagasabb a világon.)

[link]

[link]

Bevallom töredelmesen, hogy a várható és az átlag élettartamot tényleg kevertem és most sem teljesen értem, miért nem ugyanaz, hiszen például a csecsemő és gyermekhalandóságot a várható élettartamból ugyanúgy le kellene vonni, mint az átlagból. Ez a kettő csak akkor különbözhet, ha a várható élettartamnál csak az idősek halálozását vesszük figyelembe, pedig a korábban elhunytak is remélhettek magasabb élettartamot.

Na mindegy a lényeg, hogy nem az élettartam növekedése a cél túlnépesedés esetén, hanem a csökkentése lenne az ésszerű.

A populáció növekedése, illetve a születési ráta az más kérdés és nekem meggyőződésem, hogy ha valamilyen módon sikerülne megnövelni az átlag (vagy a várható) életkort, akkor természetesen az aktív szakasz növekedésére törekednének, ezért a jelenlegi állapot, hogy például meddig él egy ember aktívan szexuális életet, az irreleváns ebből a szempontból.

Aztán ugye a túlnépesedés minden negatív hatásában az öregek is részt vesznek, esznek, isznak, égetik a gázt, fogyasztják az áramot, termelik a szemetet, vagyis ugyanúgy megvan az ökológiai lábnyomuk, azzal megfejelve, hogy többnyire eltartásra szorulnak, nyugdíjra, vagyis nem termelnek effektív hasznot, kivéve ha kitolják a nyugdíjak korhatárát.

Természetesen a születési rátát is lehet csökkenteni, de a populáció csökkentése is járható út a túlnépesedés mérsékelésére, vagy elkerülésére, így ez irodalmi művekben szerepel is (Huxley Szép új világ), bár kétségtelenül riasztó gondolat, de inkább erre van nyomás, mint az élettartam növelésére.

Mellesleg nyugdíjas vagyok.

#13

"Bevallom töredelmesen, hogy a várható és az átlag élettartamot tényleg kevertem és most sem teljesen értem, miért nem ugyanaz"

Eléggé más a kettő. Az átlagéletkor elég egyszerű: a népesség tagjainak aktuális(!) életkorának átlaga.

A várható élettartam kicsit bonyolultabb. Azt adja meg, hogy adott életkorú emberek várhatóan még hány évet fognak élni a populáció aktuális adatai alapján. Leggyakrabban a születéskor várható élettartalmat adják meg. A számolása nem olyan egyszerű: az alapján számolják ki, hogy egyes életkorokban mennyi a halálozás esélye a populációban (mennyi a halálozás ráta az egyes korcsoportokban). Egy olyan populációban, ahol minden évben ugyanannyi gyerek születik, a születéskor várható élettartam lényegében azt adja meg, hány éves korukban halnak meg átlagosan az emberek.

Tehát az átlagéletkor a populáció tagjainak aktuális életkorának átlaga, a születéskor várható élettam viszont (nagyon leegyszerűsítve!) a tagok teljes élettartalmának átlaga.

A magas csecsemőhalandóság mindkettőre jelentős hatással van, nem az okozza a különbséget.

#15

Pedzem, például a várható élettartamba beleszámít az egészségügy helyzete, mondjuk a tüdőszűrés, vagy az alkalmazott terápiák, hogy az egyik, vagy a másik (általában az újabb) gyógymód mekkora túlélést biztosít. A gyógyszerek sem egyformák, most tegyük fel, hogy a drágább gyógyszer hatásosabb, vagy jobb - ami azért nem biztosan van így, de elvileg elvárható - szóval hogy mennyit finanszíroz a társadalombiztosítás, milyen színvonalú az ellátás, mennyire modernek, vagy elavultak az orvosi berendezések, milyenek a táplálkozási szokások, mennyire tér el a társadalom az ideálistól, illetve mennyi és milyen rizikófaktor van jelen, stb...

"Európában pl. pont hogy rohamosan fogy a népesség."

Ez igaz, de a túlnépesedés akkor is számít, mert a gazdasági és ökológiai folyamatok így is, úgy is hatnak ott is ahol csökkenő a népesség.

Ha például felégetik az amazonasi esőerdőt, hogy termőterületük legyen annak a hatásai minket is elérnek, vagy ha a tengereket elborítja a szemét, vagy ha az afrikai szárazság, illetve egy földrésznyi éhínség miatt hiány lesz az élelmiszerekből, például a gabonából, vagy ugye a fejlődő országokban is egyre több a gépjármű és az tök mindegy globális viszonylatban, hogy hol égetik el az üzemanyagot, hol használják el a vasat, a nyersanyagokat, meg ma már mindenhol akarnak fürdőszobát és elektromos áramot, de a bolygót ez túlterheli.

A fabútor ára mindenhol az egekbe szökik, mert annyi már a Földön az ember, hogy nem jut mindenkinek igazi fából készített bútor és teljesen mindegy, miért halnak ki mondjuk a cápák, mert elég ha valahol, esetleg Kínában divatba jön a cápauszony leves, de ez megeshet máshol is.

Csakhogy nem csak svédek, meg belgák élnek ezen a bolygón.

Aztán a klímaváltozással eljuthatunk oda, hogy a bolygó jelentős területei emberi lakhatásra alkalmatlanná válnak, ekkor ugye vagy a négerek, arabok mennek a fejlett országokba - megjegyzem mintha ez a tendencia már amúgy is tartana - vagy a fejlett országok lakói mennek a fejletlenebb részére a Földnek, de summa summárum a Föld lakossága egyre gyorsuló ütemben összekeveredik és az mindegy, hogy valaha rabszolgaként hurcolták el az embereket, vagy menekültként, vagy másképpen, csak idő kérdése a teljes keveredés.

Az pedig, hogy a fejlettség és a magasabb élettartam együtt jár az alacsonyabb gyermekvállalási kedvvel, puszta feltételezés.

Ennek ellentmond például Afganisztán elmúlt két évtizede, ahol is hála az USA által két kézzel szórt rengeteg pénznek, a lakosság létszáma megnégyszereződött a megszállás alatt.

Márpedig az egyszerű matematika, hogy ha a kínaiak, a négerek, meg az arabok szaporodnak, a fehérek meg fogynak, akkor a bolygón a továbbiakban ők dominálnak majd és semmi okunk nincs eleve feltételezni, hogy majd megváltoztatják szexuális, vagy szaporodási szokásaikat.

Az majd kiderül.

Nagyobb rá az esély, hogy változatlan marad.

Például az USA-ban jól élnek a négerek, mégis szaporodnak, vagyis nő a létszámuk.

Azért már ez is csökken.

A jó élettel együtt jár a szaporodási kedv csökkenése.

Nemzedékek alatt, nem egy embernél.