Valóban válságban van a modern fizika?

1. Minthogy ismerek jó néhány fizikaprofesszort az ELTE-ről, látatlanban kizártnak tartom, hogy bármely professzor így fogalmazzon.

2. Az a nagy rakás probléma annyira nem probléma, tekintve hogy feltételes hipotézisek. És csak az egzotikussága miatt népszerű a laikusok körében.

3. Meg tudom érteni Mojjo kifakadását, csak hát a határterületek mindig a hozzá nem értőket izgatják legjobban. A szakértők nem beszélnek róla, hanem vizsgálják. Itt arról van szó, hogy mindig lehet nagyokat mondani olyan témákban, ami nincs kellően feltárva. Hiszen nem várható porba sújtó tromf.

4. A modern fizika egyáltalán nincs válságban, ezt csak hozzá nem értő okostojások mondják. Ha már válság, akkor azt ostoba politikusok és hiénatermészetű sokmilliárdos offshore lovagok okozzák. Mondjuk manapság a gravitáció bizonyítása elég olcsó mulatság, felmegy az ember az emeletre, kihajít az ablakon egy követ és íme: az leesik, köszönhetően a gravitációnak. Ám egy kvantumfizikai vizsgálat infrastruktúrája belejön pár milliárdba (dollárban) és utána még maga a vizsgálat se sokkal kevesebb. Ám mit tegyen a lelkes fizikus, ha hatalmas elánnal előadja, miféle nagyszerű dolgot tudna egy (sok) vizsgálattal bizonyítani, a pénzforrások osztogatói (lásd bekezdés 2. mondata) cinikusan mutatnak fityiszt, egyetlen mentségük, hogy egy 20 szavas mondat 15 szavának jelentéséről halovány sejtésük sincs. Nem árt, ha mindenki észbe vési (akinek nem magától értetődő), hogy ma elvont kutatásokra csak valami fatális véletlen folytán adnak pénzt, tekintve hogy nem hoz azonnal milliárdokat. Mert ma ez a szemlélet. Nem véletlen, hogy világszerte recseg a rendszer, csak ennek a tudósok elszenvedői, nem okozói.

5. Van még egy kis probléma. Az előző pont következtében a kutatókat is kezdik úgy elbírálni, mint az árokásókat. Ha kiástál öt méter árkot, remek ember vagy, ha nem, akkor selejt. Csak a tudomány nem így működik. Ahogy a dologból semmit se értők fogalmazzák, a tudós naphosszat csak ül, semmit se csinál, ezért kap sok pénzt. Hogy közben mekkora erőfeszítéseket tesz a szürkeállomány, azt nem értik, hiszen amit az ember nem tapasztalt, többnyire nem hiszi. Azt sem érti ez a réteg, hogy miképpen keletkezik egy hatalmas felfedezés. Mondjuk egy változat, a kutató két évig fontolgat különféle dolgokat, de semmi se jön össze. Eközben új és új hatások érik, míg egyszer a sok láthatatlan (és önmagában semmit sem érő) gondolat valami helyzetben olyan asszociációt kelt, amitől a sok értéktelen mozaik hirtelen összeáll egy hatalmas izgalmas, új eszmévé. De az igazi csak ezután jön. Mikor végre rendezi gondolatait, szabatosan megfogalmazza, első dolga a csodálkozás. Hát ez olyan logikus, annyira kézenfekvő, hogy a fenébe nem jöttem rá (nem jött rá senki) eddig. Tesség végig nézni a nagy felfedezéseket. Mind magától értetődő, mikor megvan. Ott van például az előbb idézett gravitáció, Newton almája. Pedig mindenki számára leesik. Mégis várni kellett pár száz évet. Newton is törte a fejét rajta jó hosszan. Aztán egyszer csak BUMM! Megvan.

De megértem, ha ezt nem éti egy olyan ember, aki soha nem kutatott. A szellemi munka csak látszólag egyszerű.

#14

De, az a nagy rakás probléma bizony probléma. Nem ismerni a Világegyetem összességének kb. 95%-át alkotó sötét energia és sötét anyag mibenlétét elég nagy probléma, mert ez azt jelzi, hogy alapvetően nem értünk még valamit a valóság működéséről. Ha neked ezek csak a laikusokat izgató érdekességnek számítanak, akkor elég furcsa a felfogásod.

A megoldás persze nem abból fog adódni, hogy ül valahol egy Einstein egy szobában, és direkt ezeken gondolkodik, hanem sok releváns probléma megoldásából fog szépen összeállni majd valamikor a kép.

De attól ez még rejtély. Ahogy a többi is.

örülök, hogy legalább te már tudod, hogy a végtelen világegyetem 95%-a sötét anyag. azé a végtelen világegyetemé, amelynek egy csekély részéről van valami képünk. Bátor állítás, én nem vagyok ennyire bátor. Sőt annyira sem, hogy pontos képem legyen a nem ismert "sötét anyagról".

Igen, számos dolgot kell még az embernek megismernie. Például azt az agyműködést is, amely szerint lényegében fordított arányosság van egy dolog ismerete és az iránti kíváncsiság között. Én nem azt mondtam, hogy az emberi ismeret peremén lévő dolgok iránt csak laikusok érdeklődnek. Hanem azt, hogy természetes módon az ő érdeklődésükben sok az izgalom, a rejtély izgalma, és ez hangosan jelenik meg ahhoz képest, ahogy egy ezzel foglalkozó (mellesleg sokkal és főleg célszerűen érdeklődőbb) kutató esetén. Ő ugyanis nem a csodálkozással, hane ma kutatással van elfoglalva.

A többiben feltehetően egyetértünk.

#16

Én nem állítottam, hogy a Világegyetem végtelen. Te adtad a számba. Ahogy azt sem, hogy pontos képünk van a sötét anyagról. Olvass figyelmesebben!

Az általam említett százalékos arányok a ma legáltalánosabban elfogadott ismereteket tükrözik, amiket az ELTE asztrofizika szakirányán is tanítanak. Ha ez számodja új, akkor légy szíves tájékozódj!

Azt sem állítottam, hogy szerinted csak laikusok érdeklődnek a tudományos határterületek iránt. (Nyilvánvalóan nem.) Csak te explicite kijelentetted, hogy az általam felsorolt problémák nem is problémák egyáltalán, és azt írtad, hogy ezek csak az egzotikusságuk miatt népszerű témák a laikusok körében.

Feltételezem, hogy nem vagy laikus, különben nem ismernél jó pár fizikaprofesszort az ELTE-ről. Akkor viszont nem értem azt, amit írsz. Én is az ELTE-n végeztem fizikus szakon, van rálátásom a témára.