Valóban válságban van a modern fizika?

Nem olvastam a művet, de nehezen tudom elképzelni, hogy tényleg ezt állította volna. Ha te kutatóként olyan elméletet alkotsz, amely figyelmen kívül hagyja a tapasztalati tényeket, akkor egy életre lehúzod magad a vécén, szakmai körökben többé senki nem fog komolyan venni.

Az más tészta, hogy a különféle feltételezések és következtetések - még ha matematikailag korrektek is, ami egyébként a minimum - csak akkor lesznek igazoltan helyesek, ha kísérleti bizonyítást nyernek.

12:16'

Sabine egy videoban azt kritizálta, hogy az elméleti fizikusok olyan elméleteket publikálnak, amik az ismert tartományokban egyeznek a standard modellel, de távolabbi tartományokban eltérnek.

Pár év mulva elvégzik a kísérleteket, és rendre igazolódok a standard modell, miközben a légbőlkapott elméleteket elvetik.

A fizikusok nem meglévő problémákat oldanak meg, mert az nehéz, hanem teremtenek egy új problémát és megoldást.

Habár ezek kísérletileg cáfolható hopitézisek, Sabine szerint ez nem érdemi tudományos munka. A cáfolhatóság csak a szükséges, de nem elégséges feltétele az elméleti tudományos munkának.

Röviden: csodálom, hogy még nem jelentette fel egyik részecskefizikus sem becsületsértésért ezt a hülye p.csát, mert néha már olyan szintig süllyed a médiaprostitúciója közben, ami jogi határokat feszeget. Gondolom, neki nem sikerült semmit letennie a szakmában, ezért inkább azokat savazza, akik dolgoznak is, nem csak magukat mutogatják a youtubeon. Szörnyű... egy rákos daganat a mai modern ismeretterjesztés testén.

Bővebben: pontosan tudjuk, hogy a standard modell nem jó és nem teljes. Azt is, hogy beláthatatlan ideig nem lesz esélyünk arra, hogy közvetlen kísérletekből következtetve haladjunk tovább, így elméleti alapon kell modelleket gyártani és megnézni, mit jósolnak máshogy, mint a standard modell, majd azokat visszaellenőrizni. Szerinte meg áhh, mindegy akkor, hagyjuk is az egészet, hülyeség minden kutatás, ha ilyen megközelítést kell alkalmazni. Ha rajta múlt volna, az emberiség azóta is a kőbaltánál tartana, mert úgyis felesleges minden.

Kisfaludy György magyar származású téridő fizikus is ezt mondja már idestova évtizedek óta. Válságban van a fizika, mert már elérkezett arra a szintre, hogy új paradigmát kellene bevezetnie, de mivel materiális alapú dogmákat hisz mint egy vallást az akadémikusok, így képtelenség az új realitást elfogadtatni velük. Ez lesz amíg ki nem halnak.

J.A.Wheeler már lefektette a tudat alapú paradigmát, melyben a tudatos megfigyelő alakítja valósággá a világot és melyben az anyagi univerzum csak résztvevő. A hullám is megfigyelés útján lesz részecske. Ez nem újkeletű dolog már a '70-es évek kísérletei igazolták. Enélkül túllépni nem lehet. Nem is fogunke gy darabig

1fizikus

Én egyelőre csak tervezem elolvasni a könyvet, de láttam jó pár videót Sabine Hossenfeldttől.

Elég jól rámutat a problémákra szerintem, és valóban van abban valami, hogy az elméleti fizikában túl nagy szerepet tulajdonítanak a szépségnek. Ez nem lehet vezérlő elv.

Ezen kívül az is igaz, hogy az elméleti fizika legutóbbi nagy dobását, a Higgs-bozon előrejelzését Peter Higgs már 1960-ban megtette, illetve a top kvark létezését jósolták meg még a 70-es években, és fedezték fel 1994-ben. Tehát mindezek óta csak a kísérleti fizika volt az, ami igazából fejlődött, míg az elméleti fizika "fejlődése" jórészt kimerült a teljesen spekulatív húrelmélet különféle változatainak kidolgozásában.

Van ráadásul egy nagy rakás probléma, ami nincs megoldva, kezdve a sötét anyag és energia mibenlététől, a vákuumenergia állítólagos magas értékén át a kvantummechanikai mérés elméletéig és a kvantumgravitációig.

Ezekben vagy nem sikerült, vagy csak nagyon kevéssé sikerült bármit is előbbre lépni az elmúlt évtizedekben, ami valóban jelezheti azt, hogy paradigmaváltásra lenne szükség. Valami olyan felfedezésre, amely teljesen átstruktúrálja a gondolkodásunkat mindarról, amit eddig tudtunk.