Honnand lehet tudni természettudományos alapon, hogy időszámításunk pontos és nem csaltak el éveket levonva vagy hozzáadva?

Írtam már a harmadik válaszban.

Az égi óra csalhatatlanul bizonyos. Vannak ugye a szökőévek, ez köztudott.

A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot pluszban ki kell hagyni a Gergely-naptár és a szoláris év különbsége miatt.

A Gergely naptár bevezetése óta így nem lehetett semmi elcsúszás, ugyanis akkor ez az időpont a rendszeres évi szökőmásodpercek miatt más dátumra esne.

Viszont előtte is volt időszámítás, nevezetesen a Julián naptár (vagy Julianus-naptár) Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár, amely a már akkorra csaknem háromezer éve alkalmazott egyiptomi naptáron alapult, ami sokkal pontosabb és egyszerűbb volt más korabeli kalendáriumoknál, így a rómainál is.

Pontosan ismerjük ennek a naptárnak a számítási metódusát, amelyet szintén összevethetünk a szoláris évvel és visszafelé számolva egészen a bevezetéséig pontosítani lehet az időszámítást, figyelembe véve a Julián naptár általi eltéréseket a szoláris évtől.

Nem kell mást tenni, mint ugyanezt a 4782-ben betoldandó szökőnapot kiszámolni és ha a Julián naptár és a szoláris év különbségeinek számításával kijön ez az időpont (és kijön), akkor nem volt semmi csalás, sem betoldás, sem kivonás az eddigi időszámításunkban.

Össze lehet hasonlítani más naptárakat, egy fontos esemény által eltelt időt figyelembe véve, például a jeruzsálemi zsidó szentély elfoglalását a zsidó naptár, amely szerint 5783 évet írunk, majd a Julián és később a Gergely naptár által eltelt idővel.

Az a helyzet, egyezik a két azóta eltelt időpont.