Hogyan fúródhat egy tompa tárgy bele a célpontjába?

Minden anyagnak, így a bőrnek, és az izmaidnak is vannak anyagjellemzőik, mint pl szakitószilárdság, rugalmas és rugalmatlan alakváltozási képesség, stb. Ha egy bizonyos erőnél nagyobb erővel nyomják, átlyukad.

F=m*a, mint azt ismerjük, szóval, számít a sebesség, vagyis, igazából nem az számít, hanem a gyorsulás, ami itt negatív, azaz konyhanyelven lassulás. Az erő szempontjából nem mindegy, mennyi idő alatt fékeződik le és mekkora sebeségről az a lövedék.

Hogy egy kicsit tovább bonyolítsuk, igazából nem is az erő számít, hanem a nyomás, ami az erő és a felület hányadosa. Ugyan akkora erővel érkező sokkal nagyobb felületű lövedék, kisebb eséllyel lyukaszt át valamit. Gumilövedéknél még a dologhoz hozzájön a lövedék rugalmas alakváltozási képessége, ami sok energiát nyel el a becsapódáskor.

Ha eleg erosen nyomjak (azaz eleg gyorsan erkezik), az 5x10 centis deszka is atmegy rajtad.

A gumilovedek sokkal alacsonyabb torkolati sebesseggel hagyja el a csovet (direkt ilyen a loszer), mivel annal kizarolag a megallitoerore es nem a roncsolasra 'utaznak'. Azert ha kozvetlen kozelrol hasba lonek vele, azt nem koszonod meg, sot adott esetben bele is halhatsz.

A 4. válaszoló már elég jól leírta, csak kicsit másként fogalmazva:

Az emberi szöveteknek - mint minden más más anyagnak is - van egy szakítószilárdsága. Ha ennél nagyobb erővel távolítják el egymástól a molekuláit, akkor valahol megszűnik a kapcsolat, megkezdődik a szakadás. Az elszakadt kötés melletti kötésre így már nagyobb erő hat, így továbbszakad.

Úgy képzeld el, mint hogy kifeszítesz egy papírlapot, és az ujjaddal nyomod a közepét. Egy bizonyos erőn felül átszakad. De ha még épp a szakadás előtt abbahagyod a nyomást, akkor is lehetséges egy deformáció, ami még belefér az anyag rugalmas nyúlásába, nem szakad el, de már deformálódik.

Egy adott nyomás minél kisebb felületen éri az anyagot, nyilván annál nagyobb az esélye, hogy megkezdődik a dolog elhasadása. (Amit, mint előbb is írtam, követ a továbbszakadás, mert a környező részekre nagyobb erő fog hatni.)

Ha megnézel egy nyílhegyet, az se két molekula közé ékelődik be. Az is, ha emberre lövik, egy nagy csomó sejtet talál el egyszerre. Csak mivel kis felületen hat az adott erejű nyomás, így kevesebb kötésnek kell(ene) elviselni ugyanazt az erőt, mint ha ugyanez az erő nagy felületen eloszolva hatna.

Az ólom és a gumilövedék közt két fontos különbség van:

- Tömeg. Az ólom a nagyobb tömegénél fogva - ugyanazt a sebességet feltétezve - nagyobb mozgási energiát hoz magával, nagyobb erőhatást jelent ugyanakkora felületen. (Nem beszélve arról, ha a gumilövedék még nagyobb is.)

- Anyag. A gumilövedék maga is deformálódik, amint testet ér, így a két felület közti energiaátadás tovább tart, azaz hosszabb időn keresztül kisebb erő hat a testre. Ugyanaz az elv, mint hogy az autók elején az ütközőzóna gyűrődése időben elnyújtja az emberi test lassulását, így csökkentve a test károsodását.