Egy űrből Földre érkező tárgy jöhet lassan?

Nem térne vissza ugyan annyival, valamivel lassabb lenne. Ellent mondana a termodinamikának.

Akkor jöhetne valami lassan, ha nagy hőbevezetéssel fékezné valami. Ha csak száguld a föld felé akkor nyilvánvalóan a gravitáció addig gyorsítja amíg valami meg nem állítja, ez nyilván a föld lesz.

"Ami lassan jön úgy pattan vissza a légkörről mint labda a falról."

Ez nem így van. Ha egy műhold a hajtóműveivel megállítaná magát a Föld középpontjahoz és a csillagok irányához képest, akkor simán belezuhanna a légkörbe.

Ahogy 3-as mondja.

Mindennek, ami a Földhöz közelít, helyzeti energiája van. Ez átalakul mozgásivá és a tárgy óhatatlanul felgyorsul. Hacsak nincsenek fékező rakétái, mint a földönkívüliek űrhajóinak.

A másik lehetőség, hogy nagy sebességgel éri el a légkört és a légellenállást használja a lassításhoz, mint az emberes visszatérő egységek.

Ezek, amikről itt szó van, a komzikus sebességek. Az első kozmikus sebesség adja meg azt a minimális sebességet, amivel egy égitest körül egy tárgy pályára állítható. A második kozmikus sebesség (szökési sebesség) pedig azt, amivel egy tárgy elhagyhatja egy másik gravitációs terét. (Oké, szigorúan véve nem hagyhatja el, mert matematikailag a gravitációs tér végtelen, de praktikusan az előző mondat értelmezhető.) Az energiamegmaradás törvénye alapján ha egy táryg belép egy égitest gravitciós mezejébe, és az égitest felszíne felé zuhan (nincs lassítás közegellenállással, enerigabefektetéssel vagy más módon), akkor legalább a második kozmikus sebességre gyorsul fel. (Ez a Föld esetében a felszínen 11 km/s körül van.)

A Jupiter esetében a szökési sebesség (a "felszínen") kb. 60 km/s.

[link]

A számoknak nem számoltam utána, de ahhoz, hogy valamit függőlegesen fellőjenek 400 km magasra és visszapottyanjon, kisebb sebesség kell, mint amennyi a pályára álláshoz szükséges.

Ha nem lenne légkör, akkor az elő kozmikus sebsséggel akár 10 méter magasan is lehetne műholdpálya. Pedig oda feldobni valamit, men nehéz.