Ha az Északi-sarkot nem borítja összefüggő jégtakaró, mint a Délit, akkor hogy tud ott is ugyanolyan hideg lenni, mint az Antarktiszon?

Igen, az Antarktisz hidegebb, az évi átlag hőmérséklet 0°C alatt van, amíg az Arktiszon fölötte.

A hideget nem maga a jég kelti, viszont a nagy tömegű jég akkumulálja a hideget, jobban tartja, mert a felmelegedéséhez energiára (hőre) van szüksége.

Az is érdekes, hogy a globális felmelegedés az északi sarkvidéken erősebb folyamat , mint általában, már nem emlékszem pontosan, de három és öt °C között van valahol, ami döbbenetesen nagy érték.

Nem a Nap távolsága számít a bolygó részei között, hanem a fény beesési szöge. Minél kisebb a napfény beesési szöge, annál kisebb az adott területre jutó energia, ezért alakulnak ki az éghajlati övek. A Nap távolsága adott bolygón belül totálisan elhanyagolható, még az elipszis pálya Naphoz közelebbi és távolabbi része között sincs mérhető energiakülönbség. Nem azért van hideg, mert jég van, hanem azért fagy meg a víz, mert hideg van. Aztán majd valóban akkumulálja a hideget, de nem az okozza, hanem a fény kis beesési szöge.

De ezt egyszerűen ki lehet próbálni egy darab papírral és egy zseblámpával. Rávilágítasz egy papírlapra zseblámpával először merőlegesen, majd 45°-ban nagyjából hasonló távolságban a papírtól és megnézed, hogy a fény mikor világít meg nagyobb területet. Mivel a fényforrás energiája ugyanakkora, hiszen ugyanazt a zseblámpát használjuk, ezért, minél kisebb szögben világítjuk meg annál kevesebb energia fog esni adott területegységre. Ez fogja okozni a hideget, mivel adott területre vetítve a sarkokon a Nap által sugárzott energia kisebb, mint az egyenlítőnél.