Egy űrből Földre érkező tárgy jöhet lassan?

#8

Igen. (Persze ha nincs valami fékező hatás.) Nem véletlen, hogy a legnagyobb sebességet azok az űrszondák érik el, amelyek nagyon megközelítik a Napot. (Jelenleg a Parkes Solar Probe tartja a rekordot.) Illetve a napsúroló üstökösök is nagyon nagy sebességgel mennek a Nap közelében.

#9

Mert az almát kevered a körtével. A pályára álláshoz szükséges sebesség (első kozmikus sebesség) a második kozmikus sebesség négyzetgyöke. (Másként fogalmazva az első komzikus sebesség energiája a második energiájának fele.) Ez független attól, mennyi mozgási energiára (mekkora sebességre) tesz szert egy álló objektum, amíg a felszínre zuhan. Gondolj bele, ha: a Föld átmérőjét lecsökkentenénk úgy, hogy a tömege nem változna, akkor az ISS keringési pályájának fenntartásához ugyanakkora sebesség kellene, de a felszínre zuhanás során jobban felgyorsulna.

De még egyszeűbb látni a hibát, ha hétköznapi példában gondolkodsz: ha mondjuk a 10. emeletről leesik valami, nem várod, hogy elérje az első kozmikus sebességet. Pedig a Föld felszín közelében még nagyobb valamivel az első kozmikus sebesség, mint az ISS pályájánál. (Csak persze a légkör miatt tartósan nem érhető el.)

Elsőre én is azt mondtam, hogy nem logikátlan, hogy adott magaságból elérhető zuhanási sebeség megegyzik a keringési sebeséggel. Viszont a szélsőséges példák, hogy akár 1 méter magasan is keringhetne műhold, légkör nélkül, egyértelművé teszi, hogy nincs összefüggés.

De azért felvetném azt az ötletet, hogy mi van ha zuhanást a föld gravitációs központjához kéne mérni(ott a legerősebb a gravitáció, 11m/s), ami kb 3 ezer kilométer mélységben van. Ha föld kiterjedése nem akadályozná a zuhanást akkor lehet hogy mégis megegyezne a kettő ?

#13

Nem. Mint korábban említettem, a keringési sebesség (szabályos körpálya esetében) a második kozmikus sebesség (szökési sebesség négyzetgyöke). Utóbbinak pedig az energiája a körpálya helyzeti energiája és a végtelenben vett helyzeti energia különbsége (logikus módon).

"hogy mi van ha zuhanást a föld gravitációs központjához kéne mérni(ott a legerősebb a gravitáció, 11m/s)"

Nekem kicsit zavaró itt a grvítációs központ használata, hiszen nem központról van szó (az írásod alapján te is tisztában vagy vele), mégcsak nem is egy pontról, hanem felületről.

"Ha föld kiterjedése nem akadályozná a zuhanást akkor lehet hogy mégis megegyezne a kettő ?"

Roppant egyszerű belátni, hogy nem (illetve csak egyetlen egy adott pályamagasságban). Magasabb pálya esetében a keringési sebesség alacsonyabb, viszont a zuhanás során elért sebesség magasabb lesz. Függetlenül attól, meddig zuhan a test (persze úgy értve, hogy minden magasságból ugyanaddig zuhan).